Feltárás kezdődik a Noé bárkájának vélt formációnál
A törökországi Durupınar-formációt egyesek Noé bárkájának lelőhelyeként azonosítják, a régészeti szakma azonban igencsak kritikus az elmélettel kapcsolatban.
Új fejezethez érkezett a legendás Noé bárkájának keresése: hivatalos feltárás kezdődhet a Durupınar-formációnál – számol be az Arkeonews. Az elmúlt években több alkalommal is felmerült, hogy a törökországi helyszín lehet a bárka lelőhelye, a szélesebb régészeti szakma azonban erősen kritizálja, megalapozatlannak tartja az elméletet.
A hivatalos vizsgálat pontot tehet a történet végére.
A kaliforniai székhelyű Noah’s Ark Scan csoport a közelmúltban jelentette be a kiterjedt kutatásokat, amelynek részeként radaros felméréseket is végeznek majd.
A Durupınar-formáció egy jellegzetes, 160 méter hosszú, egyesek szerint hajóra emlékeztető, de valójában teljesen természetes sziklaformációt, amely az Ararát-hegytől körülbelül 30 kilométerre délre fekszik. A képződményt İlhan Durupınar török térképész írta le 1959-ben, miután légi felvételeken észlelte.
A helyszínen azóta számos vizsgálatot végeztek, ezek során 3500–5000 éves tengeri élőlények maradványainak jelenlétét is észlelték. Bizonyos kutatók arra jutottak, hogy a terület az özönvíz idején víz alá került, a Noé bárkájával való kapcsolatot viszont általánosságban igen spekulatívnak tartják.
A Noah’s Ark Scan helyi egyetemekkel együttműködve szeretné megvizsgálni a helyszínt, hogy utóbb konzerváló tervet dolgozhassanak ki. Ez a lépés megelőzi a tényleges régészeti ásatásokat.
Andrew Jones, a kutatócsoport tagja kiemelte: a formáció környezete meglehetősen barátságtalan. A szakértők első lépésként talajminták begyűjtését és radarvizsgálatokat terveznek, utóbbiakkal azt a felszín alatti struktúrát is tanulmányoznák, amelyet korábbi felmérésekkel detektáltak. Van, aki úgy gondolja, ez emberi eredetű lehet.
Nezih Başgelen helyi régész szerint a Durupınar-formáció témája továbbra is spekulatív, a legújabb technológiák azonban lehetőséget kínálnak a pontosabb következtetések levonására. A kutatások ráadásul tovább növelhetik a környék turisztikai értékét.
900 éves kódextöredékeket találtak a BME-n
A darabokat egy 19. századi építészeti szakmunka rejtette.
110 éve elsüllyedt hajót tártak fel magyar részvétellel
2025. december 6-8. között a montenegrói Bar kikötőjében zajlott le a 110 esztendővel ezelőtt, az osztrák-magyar haditengerészet egységei által elsüllyesztett montenegrói királyi jacht, a Rumija roncsainak kutatása a hajó történetét bemutató török-magyar-montenegrói koprodukcióban készülő dokumentumfilm forgatása keretében. A projektben Magyarországot dr. Balogh Tamás, hajózástörténeti szakíró, hajóroncskutató, a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke, a Magyar Búvár Szakszövetség tudományos alelnöke képviselte, aki az alábbiakban osztja meg tapasztalatait az Olvasókkal.
Ezért járt vissza Beethoven a gyönyörű magyar kastélyba
A martonvásári Brunszvik-kastély és annak parkja építészeti, történeti, botanikai és zenei érdekességekkel várja az érdeklődőt.
„40 éves karrierem legizgalmasabb felfedezése” – a tűzgyújtás legkorábbi bizonyítékaira bukkantak
Úgy tűnik, a neandervölgyi emberek már 400 ezer évvel ezelőtt képesek voltak tüzet csiholni.
Rejtélyes, szögletes koponyát találtak egy ősi lelőhelyen
A szakemberek eddig nem fedeztek fel hasonló módon torzított koponyát a mexikói lelőhelyen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
