Megvizsgálták a skóciai sziget rejtélyes kőköreit

Egy friss tanulmányban a skóciai Skye szigeténél található ősi kőköröket elemzik – számol be a The Independent. Karen Hardy, a Glasgow-i Egyetem munkatársa és kollégái úgy vélik, a struktúrák arról árulkodnak, hogy a korai emberek miként dacoltak a körülményekkel a mai Skócia fagyos, északnyugati részén.

A rejtélyes körök 3-5 méter átmérőjűek, a környékükön feltárt kőeszközök pedig 11000-11500 évesek, vagyis a felső paleolitikum végére datálhatóak. A struktúrák ma nagyrészt tengerszint alatt fekszenek, jelenlétük arról árulkodik, hogy az őskorban az emberek a véltnél északabbra merészkedtek. Hardy szerint felfedezésük új perspektívát nyit az északnyugat-skóciai korai emberi jelenléttel kapcsolatban.

A periódusban a térség nagy részét jég takarta, a ma az Északi-tenger által borított Dogger-földön keresztül pedig észak-európai nomád vadászó-gyűjtögetők érkeztek Skye szigetére.

Hardy szerint ezek az emberek elképesztő kalandra vállalkoztak, hogy elérjék az ismeretlent. „Észak felé haladva, valószínűleg állatcsordákat követve, végül elérték Skóciát, ahol a nyugati táj drámai változásokon ment keresztül, a gleccserek olvadni kezdtek, és a föld fellélegzett a jég súlya alól” – mondta.

Az ősi közösségek a szigeten a helyi köveket hasznosították. A kutatók azt feltételezik, azért döntöttek a megtelepedés mellett, mert itt hozzáférhetőek voltak a part menti és folyami erőforrások, valamint az olyan anyagok, mint az okker.

Ugyan a környezeti viszonyok zordak voltak, az emberek életben maradtak. Ezt bizonyítják a térségben feltárt kőkörök és más, korabeli leletek.