Megvizsgálták a Nagy Sándor apjához kötött sír csontjait

Egy friss tanulmány alapján egy fiatal nő és hat csecsemő maradványait azonosították a II. Philipposz makedón királynak tulajdonított görögországi sírban – számol be a The Independent. Az uralkodó III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor apja volt.

A lelőhelyet 1977-ben fedezték fel az észak-görögországi Vergina, azaz Aigai településen. A halomban lévő I. sír több más, III. Alexandrosz rokonaihoz kötött nyughely közelében található, egyes szakemberek az I. sírt II. Philipposszal, valamint feleségével, Makedóniai Kleopátrával és újszülött gyermekükkel hozták összefüggésbe.

A nyughelyben valóban feltárták egy férfi és egy nő maradványait, a legújabb szénizotópos elemzések alapján ezek i. e. 388 és 356 közé datálhatók. A csontok és fogak vizsgálata azt mutatta, hogy a férfi 25-35 évesen hunyt el.

A probléma az, hogy II. Philipposz i. e. 336-ban, nagyjából 46 évesen halt meg.

Ez azt jelenti, hogy a nyughely bizonyosan nem a király maradványait őrzi.

A nyughelynek nincs bejárata, pontosabban lezárták azt, ami azt sugallja, hogy a férfit és a nőt együtt temették el. Érdekes módon azonban az itt talált legalább hat csecsemőt jóval később, i. e. 150 és 130 között, a római korban helyezték nyugalomra. E szerint a gyermekek nem álltak rokonságban a két korábbi halottal.

A csapat azt is megállapította, hogy a nyughelyet i. e. 274 környékén sírrablók nyitották fel, így hozzáférhetővé vált a római korra. A férfi az izotópelemzés alapján gyermekkorát a makedón fővárostól, Pellától távol töltötte, a 18-25 évesen elhunyt nő viszont Pella vagy Vergina régiójában született és nőtt fel.

Jannisz Maniatisz, a Démokritosz Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa és kollégái úgy vélik: a a férfi valószínűleg az Argoszi-dinasztia fontos tagja volt, ám nem azonos II. Philipposszal.