Holokausztmúzeummá alakították Oskar Schindler egykori lőszergyárát

Túlélők múzeuma néven hivatalos holokausztemlékhellyé vált Oskar Schindler egykori lőszergyára a kelet-csehországi Brnenecben. Az MTI tudósítása szerint az új múzeum első ízben május 8-án volt megtekinthető, de miután a volt lőszergyár teljes átalakítása még folyamatban van, az idén a nagyközönség számára csak kivételesen lesz megnyitva.

Egyelőre nem leszünk naponta nyitva. Az idei évben a múzeum csak rendkívüli esetekben, néhányszor lesz látogatható

— mondta Milan Sudoma, a projekt menedzsere a CTK cseh hírügynökségnek.

Az egykori lőszergyár csarnokain kívül a látogatók különféle állandó, illetve időszaki kiállításokat is megtekinthetnek majd. Két kiállítás már elkészült: a Starting at Zero című tárlat a német Bauhaus művészeti iskola alkotóinak a második világháború idején készült munkáit mutatja be. Az érdeklődők emellett eredeti textíliákat, grafikai lapokat és kerámiákat láthatnak, amelyek többsége korábban a brünni Tugendhat villában volt kiállítva.

A másik már kész tárlat fotókon, különféle dokumentumokon és használati tárgyakon keresztül — például kofferek, motorbicikli, kerékpár, evőeszközök, edények — a koncentrációs táborok életét és néhány holokauszttúlélő sorsát mutatja be. A brneneci üzem eredetileg papírgyár volt, amelyből Jichák Löw-Beer akkori tulajdonos fokozatosan textilüzemet hozott létre. A náci rendszer hatalomra kerülésével azonban a tulajdonos elveszítette gyárát. A gyár több épületét már korábban műemléknek nyilvánították.

Oskar Schindler 1908-ban született Svitavyban, egy jómódú szudétanémet gyáros családba. Városát az első világháború után elcsatolták az Osztrák-Magyar Monarchiától, így fiatalkorának nagy részét az újonnan alakult Csehszlovákiában töltötte. 27 évesen csatlakozott a csehországi német kisebbséget összefogó, náci szimpatizáns Szudétanémet Párthoz, majd a német titkosszolgálatnak kezdett dolgozni.

A cseh hatóságok kémkedés vádjával elfogták és halálra ítélték, de szerencséjére az 1938-ban bevonult német hadsereg szabadon engedte. Schindler hálából azonnal csatlakozott is a náci párthoz. Ez után a német megszállás alatt álló Krakkóba költözött, és egy csapásra gazdag üzletember lett.

Zománcozó üzemének munkásai a közelben működő plaszówi gettóból kerültek ki, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő. A táborparancsnok kegyetlenségeit azonban Schindler nem bírta tétlenül nézni, egyre több zsidót kért ki és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek.

Alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak, kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége még egy saját kis kórházat is berendezett.

A gyárában dolgozó zsidó munkásokat úgy védte, hogy értékes ajándékokkal vesztegette meg a közeli koncentrációs tábor vezetőjét.

A rendkívül veszélyes kettős játék során többször is őrizetbe vették, kapcsolatai révén azonban mindig hamar kiszabadult. 1943-ban üzemét lőszergyárrá alakították, ám két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt.

Mikor a Vörös Hadsereg benyomult a megszállt lengyel területekre, Schindler gyárát át kellett Brünnlitz városába, ami a Krakkóban maradó „Schindler-zsidóknak” egyet jelentett a megsemmisítéssel. Munkadójuk viszont egy hosszú listát készített, és az azon szereplők Auschwitz helyett vele mehettek Brünnlitzbe, esélyt kapva a túlélésre.

Schindler több mint ezer embert vetetett nyilvántartásba, a felvett személyeket pedig értékes, nélkülözhetetlen munkaerőként jelölte meg, megtévesztve az SS embereit.

Annak érdekében, hogy teljes családokat mentsen meg a gázkamrától, az időseket 20 évvel fiatalabbnak, a gyermekeket pedig felnőttként tüntette fel. A világháború alatt feleségével összesen mintegy 1200 lengyel zsidó életét mentették meg.

A náci Németország összeomlása után Schindler elvesztette minden vagyonát és menekülnie kellett. Az elszegényedett férfinak és feleségének az egykori munkások és üldözöttek gyakran jelentős pénzösszegek átutalásával segítettek.

Schindler 66 éves korában, 1974. október 9-én hunyt el májelégtelenségben. A Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága 1963-ban a „Világ Igaza” kitüntetésben részesítette. Végső kívánsága az volt, hogy Jeruzsálemben temessék el, hiszen ahogy mondta: „A gyermekeim itt vannak…”.

Története sokáig homályban maradt, hogy végül mégsem merült feledésbe, az az egyik Schindler-zsidónak köszönhető. A Beverly Hillsben elegáns üzletet nyitó Leopold Page ugyanis minden vásárlónak elmesélte megmentője történetét, míg végül 1980-ban Thomas Keneally ausztrál író megírta a történetet. Két évvel később megjelent a Schindler bárkája, amelyből 1993-ban Steven Spielberg Oscar-díjas alkotást rendezett Schindler listája címmel.

A cseh hatóságok 2016-ban bejelentették, hogy holokausztemlékhellyé alakítják át Schindler egykori lőszergyárát a kelet-csehországi Brnenecben (korábbi német nevén Brünnlitz). A brünnlitzi üzem 1945. május 8-ig működött, amikor Schindlernek el kellett menekülnie. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott zsidó alkalmazottaitól, amelybe a következő mondatot vésték bele: „Wer nurein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt” (Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg). Ez a mondat lett az izraeli Jad Vasem intézmény mottója.