Mesterséges intelligencia segíthet megérteni a Biblia eredetét

Egy új tanulmány alapján mesterséges intelligenciával próbálták meg kideríteni, kik írhatták a Bibliát – számol be az MTI. Shira Faigenbaum-Golovin, a Duke Egyetem munkatársa és kollégái egy újonnan kifejlesztett statisztikai algoritmus segítségével voltak képesek azonosítani az egyes bibliai szövegrészek stilisztikai sajátosságait.

A csapat a Biblia kilenc könyvének 50 fejezetét elemezték. Megvizsgálták többek között a Teremtés, Sámuel, valamint Eszter könyvét, összehasonlították szóhasználatukat a három fő bibliai szerzői iskolával, melyek közül

• az első a korábbi kutatások alapján a Mózes ötödik könyvét írta (deuteronomiumi hagyomány);
• a második Józsué , a Bírák, Sámuel , a Királyok történetét , valamint Jeremiás könyvét jegyezte le (deuteronomista történeti hagyomány);
• a harmadikat pedig a papi írások szerzői csoportja néven különítik el.

„A Biblia legkorábbi szövegei valószínűleg Izrael királyságában születtek az i. e. 8. század első felében” – mondta Iszráel Finkelstein, a Haifai Egyetem régészeti intézetének vezetője. „A szövegalkotás az i. e. 7. században, Jósiás király uralkodása alatt, Júdában vált igazán intenzívvé” – tette hozzá.

A kutatás egyik különlegessége, hogy a tudósok nemcsak teológiai vagy történeti szempontból közelítették meg a Biblia szövegeinek rétegeit, hanem algoritmikus módszerekkel, például szógyakorisági vizsgálatokkal. A rendszer lehetővé teszi, hogy adott szövegrészeket stilisztikai azonosságaik alapján ismert szerzői iskolákhoz kapcsoljanak.

Ez a módszer meglepően pontosnak bizonyult: az algoritmus az elemzett fejezetek 84 százalékában ugyanarra az eredményre jutott, mint a bibliatudomány korábbi becslései. Kimutatták, hogy az Elohim (Isten egyik neve) és a lo (nem) szó gyakori használata a deuteronomiumi hagyományra jellemző, míg az arany (héberül zahav) szó a papi írások stílusát tükrözi.

A szakértők a technikát olyan vitatott szakaszokra is alkalmazták, mint a Sámuel könyvében szereplő frigyláda-történet részei.

Az eredmények alátámasztják azt az eddig kisebbségi véleményt, miszerint ennek a történetnek egyes részei nem egy szerzőtől származik, és eltérő stiláris jegyeket hordoznak.

Hasonló megállapításra jutottak Ábrahám életének néhány epizódja (pl. Lót megmentése) és Eszter könyve esetében is, melyek feltehetően nem köthetők egyik hagyományos szerzői iskolához sem, és egy későbbi, hellenisztikus kori réteget képviselnek.

„A Biblia nem egyetlen szerző munkája, hanem különböző korokban, különféle ideológiai és teológiai szándékok mentén szerkesztett szövegek gyűjteménye” – nyilatkozta Thomas Römer, a College de France bibliatudósa és a tanulmány társszerzője. „Ez a módszer segít objektívebb válaszokat adni régóta vitatott kérdésekre” – emelte ki.

A kutatók a jövőben a prófétai könyvek és Mózes öt könyve későbbi szerkesztéseinek elemzését is tervezik a mesterséges intelligencia szövegelemzési módszerének felhasználásával, pontosabban megválaszolva a Biblia szerzőségének kérdéseit.