Megoldhatták a sárkányember rejtélyét

Úgy tűnik, a sárkányember koponyája nem egy korábban ismeretlen fajtól származik.

Szakértők egy csoportja feltárhatta a titokzatos Homo longi, azaz sárkányember valódi identitását – számol be a Live Science. Az eredményeket két publikációban ismertették, amelyek itt és itt érhetők el.
A rejtély 1933-ban kezdődött, amikor egy kínai munkás egy óriási, emberihez hasonló koponyát talált Harbinban. 2018-ban a férfi családja előkerítette a leletet, majd átadta tudományos vizsgálatokra.
A koponya hosszú, alacsony agykamrával és erős szemöldökívvel, széles orral és nagy szemüregekkel bír, szokatlan vonásai miatt 2021-ben a kutatók arra jutottak, hogy egy új fajról, a Homo longiról van szó. Az elmélet körül az utóbbi években komoly vita alakult ki a 146 ezer évesre becsült lelet körül.
Egyes szakemberek arra jutottak, hogy a koponya valójában egy gyenyiszovai emberé, a friss publikációk pedig ezt bizonyítják.
Csiaomei Fu, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái először a csontokból és fogból próbáltak genomot kinyerni, de nem jártak sikerrel. Később aztán a fogkőből tudtak kivonni némi DNS-t, illetve fehérjét a belső fülcsontból.
Az anyáról gyermekére öröklődő mitokondriális DNS azt mutatta, hogy a sárkányember rokonságban állt egy korai gyenyiszovai csoporttal, amely mintegy 217-106 ezer éve élt Szibériában. A friss eredmények azt jelzik, hogy a gyenyiszovaiak Ázsia nagy részén jelen voltak.
A kutatók a csontban lévő proteinek és aminosavak összességét is elemezték. Ezt az úgynevezett proteomot mai emberek, neandervölgyiek és gyenyiszovaiak, illetve nem emberi főemlősök adataival vetették össze, és egyértelmű kapcsolatot találtak a harbini koponya és a korai gyenyiszovaiak között.
A csapat úgy véli, eredményeik segíthetnek megválaszolni a kérdést: miként néztek ki a gyenyiszovaiak. Mint ismeretes, a szibériai Gyenyiszova-barlangban mintegy 20 éve felfedezett emberfaj szintén meglehetősen titokzatos, hiszen csak néhány maradványát ismerjük.
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, aki nem vett részt a vizsgálatban, úgy véli: a harbini koponya lehet az eddigi legteljesebb gyenyiszovai koponya. A felfedezés jelentősen átírhatja az emberi evolúcióról alakított képet.