Szent Iván éjjelén a gyógyfüvek is megszólalnak

Júniusnak lassan a végéhez közeledve érkezik Szent Iván éjjele is, amelyet 23-ról 24-re virradóan ünneplünk, ám tévhit, hogy ez az év legrövidebb éjszakája. A nyári napforduló 2025-ben június 21-re esik, ennek oka a tropikus – a Földhöz viszonyított – napállás és a tényleges naptári időszámítás közötti különbség, valamint a naptárreformok miatt előbbre csúszás – olvasható a Turista Magazin oldalán.

A tüzek ünnepe

A Szent Iván-éj lényegében egy régi pogány ünnep, amelynek gyökerei a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza. A kereszténység ekkor ünnepli Keresztelő János napját, és már az i.sz. 5 századtól találhatunk említéseket e két esemény együttes ünnepléséről.

Az Iván név a János szláv formájából, valamint a régi magyar Jovános, Ivános névből ered, Szent János éjszakája június havának Iván napja. Népszokások és hiedelmek sokasága kapcsolódik ehhez az ünnepez, amelyek központi eleme a nap és a fényesség diadala a sötétség felett.

A sötétség legnagyobb ellensége nem más, mint a tűz.

A Szent Iván-éji rítusok meghatározó részei a falvakban, városokban gyújtott örömtüzek voltak, de dombokról leguruló lángoló kerekek is felbukkantak. A lángokat a szerelmeseknek együtt vagy külön kellett átugraniuk ahhoz, hogy elűzzék maguktól a rosszat és egészségesek maradjanak.

Ha kézen fogva együtt ugrották át, akkor pár lett belőlük, a szertartás pedig termékenységet is hozott. A barátokkal közös ugrás örök barátságot jelentett. Ez az időszak volt a legalkalmasabb házasságkötésre is.

Tűzugrás közben jellemzően hosszú párosító és kiházasító dalokat énekeltek, hogy a falu összes fiatalját össze tudják boronálni. Volt, ahol a lányok ugrottak, a fiúk pedig figyelték melyik leány teszi ezt a legszebben. Aki a legmagasabban ugrotta át, arról azt tartották, egy éven belül férjhez megy.

Eme szokás legszebb változatait Kodály Zoltán gyűjtötte össze a 20. század elején Zoboralján – eleveníti fel a Ma7. A Szent Iván napján gyújtott tűz e szerint megvéd

• a ködtől;
• a jégesőtől;
• a dögvésztől;
• elősegíti a termékenységet
• és jó termést hoz.

A tüzet négyszögletes alapúra rakták, szalma, rőzse és szemét is kerülhetett rá. Ha gazt égettek, tiszta lett a gabona és jó termést kaptak.

Gyógyító erő

A tűz maradványait amulettként is előszeretettel használták. Földre szórva távol tartotta a kártevőket, a félig leégett, nagyobb ágakat eresz alá rakva vagy a tetőszerkezethez erősítve pedig megoltalmazta a házat a villámcsapástól és a tűzvésztől. A kisebb elszenesedett darabokat az állatokra és emberekre irányuló rontás elűzésére használták.

Úgy tartották, hogy a Szent Iván-éji tűznek gyógyító ereje is van. Szeged környékén a tűzbe dobott almát, torok- és hasfájás megelőzésére vagy elmulasztására használták. Füveket és virágokat is füstöltek, amelyeket aztán fürdők készítéséhez használtak fel.

Ezen az éjjelen állítólag a gyógyfüvek is megszólaltak és elárulták titkaikat az arra érdemeseknek.

A gyermektelen asszonyoknak ajánlott volt cseresznyét fogyasztaniuk a tűz körül, mert ez elősegítette a gyermekáldást. Nyitra járásban virágos bodzafaágat pároltak, amelyet utána felduzzadt daganatra helyeztek. Szent Iván éjjelének még a harmatját is különleges életvíznek tartották. Az ezzel való mosdás a hagyomány szerint meggyógyította a szem- és bőrbetegségeket, a lányoknak pedig megőrizte fiatalságukat és szépségüket.

Forrás: Pixabay

Szent Iván éjjele Európában

Szent Iván éjjelét Európa-szerte sok országban ünneplik, Svédországban növényekkel díszített oszlopot táncolnak körbe a helyiek virágkoszorúkat viselve, a spanyolországi Valenciában tüzeket gyújtanak, zenélnek és táncolnak, miközben pogány eredetű dalokat énekelnek, Asztúriában pedig rossz emlékeket őrző tárgyakat égetnek el – írja a The Guardian.

A sok népi hiedelem és hagyomány mellett ezen az éjszakán a misztikus lények, így boszorkányok, tündérek, törpék előbújásában is hittek, az álmok ilyenkor összemosódtak a valósággal.

Ezt Shakespeare a Szentivánéji álom című darabjában kiválóan érzékeltette.

Ezt a különös eseményt sok film is feldolgozta, változóan merítve a népi hagyományokból és fikcióból. A Fehér éjszakák például misztikus horrorként, a svédországi tradíciókból inspirálódva mutatja be a pogány gyökerű ünnepkört.