Nők uralhatták ezt az ősi társadalmat

A kutatók egy kínai lelőhely több ezer éves csontjait vizsgálták.

Egy friss, genetikai elemzésen alapuló tanulmány alapján nők vezettek 4500 évvel ezelőtt egy kelet-kínai közösséget – számol be a Live Science. A kutatók egy kőkori temető csontjait vetették DNS-vizsgálat alá, így derült ki, hogy a helyi társadalom szokatlan módon szerveződött: mindenki két, nők által vezetett klánba tagolódott, és az embereket legalább tíz generáción át anyai klánjukban temették el.
A Fucsia nevű lelőhelyen két, egymástól mintegy 100 méterre található temetőt tártak fel, ezeket ősi lakóterületek övezték. A helyszínen több mint 500 sírt azonosították, a szénizotópos kormeghatározás alapján ezek i. e. 2750 és 2500 közé datálhatóak.
Csincseng Vang, a Pekingi Egyetem munkatársa és kollégái 60 csontvázra fókuszáltak, az elhunytak közül 14 az északi, 46 a déli temetőben nyugodott. A mitokondriális DNS-t elemezve kiderült, hogy előbbi helyen mindenki, utóbbinál pedig 44 személy tartozott egyazon anyai vérvonalhoz. Az apai örökséget jelentő Y-kromoszómák ezzel szemben sokféleséget mutattak.
Az eredmények összhangban vannak azzal, ami egy matrilineáris társadalomtól elvárható, ez pedig női uralomra utalhat.
Ősi kultúrák esetén ritkán lehet ilyen típusú nőfókuszúságot kimutatni. Matrilineáris közösségeket eddig csak Új-Mexikóban, Dél-Németországban és Nagy-Britanniában azonosítottak.
Az elemzésből az is kiderült, hogy a kínai helyszínen gyakoriak voltak a vérrokonok közötti kapcsolatok, egyes korabeliek elsőfokú unokatestvérükkel vagy még közelebbi rokonukkal nemzettek gyereket. Kis közösségeknél a hasonló kapcsolatok viszonylag gyakoriak.
A kutatók úgy látják, egyedülálló társadalmi szervezetet sikerült leírniuk. A szakértők abban bíznak, hogy a jövőbeli DNS-elemzések és régészeti vizsgálatok más korai csoportok matrilineáris szerveződését is feltárhatják.