Többször is el kellett hagyniuk a szerzeteseknek a tihanyi apátságot
Híres építészeti nevezetességünk sorsa meglehetősen hányattatott volt.
A tihanyi apátság hazánk egyik legismertebb építészeti nevezetessége, amely ráadásul egészen festői környezetben, a Balaton felett magasodva helyezkedik el. A monostort I. András alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére 1055-ben, a királyt itt is temették el öt évvel később – olvasható a kolostor oldalán.
Az alapító oklevél a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi irat, melynek latin nyelvű szövegében ráadásul magyar kifejezéseket is elhelyeztek.
Emiatt ez a magyar nyelv legrégebbi írásos emléke.
Napjainkra természetesen a kolostor nem eredeti formájában látható. A török korban többek között az hozott jelentős változást, hogy az apátság lényegében végvárrá alakult. Az újjáépítés 1720-ban kezdődött meg.
II. József 1786-ban feloszlatta a bencés rendet, a szerzetesek csak 1802-ben térhettek vissza, a 19. században azonban jelentősen leromlott a monostor állapota. 1950-ben ismét el kellett hagyniuk a helyszínt, ahova csak 1990-ben költözhettek vissza, nem sokkal később pedig megkezdődtek a restaurálási munkálatok.
280 év után költözött vissza Esztergomba a Prímás Levéltár
A történelem során a levéltárat többször is áthelyezték.
Ősi templomromot találtak az Andokban
A komplexum egy meglehetősen titokzatos civilizációhoz köthető.
Templom maradt csupán az egykori településből
Hébec napjainkban már nem áll, temploma viszont még látogatható.
Ez a Kárpát-medence egyik legszebb vára
A ma Szlovákiában található Bajmóc vára a második világháború után került Csehszlovákiához.
Római kori leleteket találtak Horvátországban
Olyan őrtorony maradványai kerültek elő, amelyhez hasonlót korábban Budapest közelében tártak fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
