Elhalványuló múlt: fotókon Erdély feledésbe merülő népi mesterségei

„Olyan szakaszába lépett az emberiség, amikor szinte minden átalakulóban van. Nem mintha ez másképp lett volna az idők kezdete óta, de valahogy minden kicsit gyorsabban történik, vagy legalábbis így érzékeljük” – mondja a National Geographic online kiadásának Kondor Bence fotós.

Ez az érzés adta az inspirációt erdélyi sorozatának.

Ugyan a változás nem szükségszerűen rossz, a kézművesség eltűnése viszont nehezen nevezhető pozitívumnak. „Noha még ma is vannak mesteremberek, akik teljes állásban kézműves tárgyak alkotásából élnek, ugyanakkor egyre nehezebb dolguk van” – húzza alá, hozzátéve: az elmúlt években tapasztalt keresletbeli fellendülés némi időt adhat ezen értékes foglalkozások megmentésére.

Három hét a téli Erdélyben

Kondor Bence Nagykendtől Korondig járta be a kisebb falvakat egy közel háromhetes periódusban, a tél folyamán. Az időzítés azért volt előnyös, mert ekkor kevesebb a dolog a kertben és a ház körül, az emberek több időt töltenek odabent.

„Bár az internet adott némi támpontot, hogy hol milyen hagyományos kézművesség maradt fenn, a legtöbb információt a helyszínen kellett felkutatni” – meséli a fotós. A régi időkben egész falvak foglalkoztak egy-egy ágazattal, mára azonban nehezebb a mesterek felkutatása: egy hátizsákkal, stoppolással, kérdezősködéssel kellett felkeresnie őket. Ennek ellenére legnagyobb meglepetésére rendre olyan emberekkel találkozott, akik felbukkanásukkor is éppen alkottak.

A szalma- és csuhéfonóktól a kerámiásokon át a táplászokig vezetett az útja. „Találkoztam Piroska nénivel, Páll Antallal és a nemzetközileg is ismert ifj. Máté Károly táplászmesterrel, aki aktívan próbálja integrálni a szaktudását a jelenkor kihívásaiba” – eleveníti fel az utat.

Utóbbi a fiatalabb generációt képviseli, Páll Antal középkorú, a mesteremberek többsége azonban jócskán 60 év feletti van, sőt 80, illetve 85 esztendős kézművesekkel is megismerkedett. Az út során több mint 15 kézművessel hosszabb időt is eltölthetett.

Ugyan még nem sikerült minden régi mesterséget felkutatni, egyre inkább úgy érzem, a legtöbb tradíció veszélyben van.

Még ha az információ átadása meg is történik, az aktív, napi szintű gyakorlat eltűnhet, ez pedig azzal jár, hogy a több évtizedes rutin hiányában a tárgyak minősége is megváltozhat” – nyilatkozza magazinunknak.

13 fotó

Kondor Bence abban bízik, hogy az új generációban megvan a megújulás lehetősége: számos eszköz és platform segítheti, hogy a népi alkotások újra a hétköznapok részévé váljanak, a tudáshalmaz pedig integrálódjon modern világunkba. Ifj. Máté Károly például több kísérleti projektben is részt vesz, amelyben a taplógombát próbálják a gyógyászatban hasznosítani.

Nem pusztán a tárgyak vannak veszélyben

„Az idősek elmondása szerint az unokák még megtanulják így-úgy a fogásokat, de már nincs meg bennük az a napi gyakorlat, amely a mesterség mélyebb megértéséhez kellene. Az internet, az emberek egyre növekvő igénye a lassulásra, valamint az értékhez való visszatérésre némi időt ad, ám a nagy kérdés továbbra is az: hogyan lehet mindezt pénzügyileg is fenntarthatóvá tenni a tömeggyártott termékek világában?” – mondja a fotós.

Példaként Páll Antal egyik történetét hozza fel: amikor a kínai tömeggyártott termékekkel megpróbálták kiszorítani a piacról a helyi kerámiát, a környékbeliek fogaikat összeszorítva lenyomták az áraikat, és sikeresen kiüldözték a rossz minőségű külföldi tárgyakat. „Fájt, de meg kellett menteni a korondi kerámiát” – mesélte a fotósnak a mesterember.

A kézművesség persze nem egyenlő az elkészített termékekkel, a mesterségek egész világképet, életstílust képviselnek. „Az önfenntartás, a természettel való harmónia, a közösségi tudás mind bele van szőve ezekbe a technikákba.

Ha ezek eltűnnek, a gondolkodásmód is eltűnik velük olyan értékekkel együtt, amelyekre talán a jövőben még nagyobb szükségünk lesz

– teszi hozzá Kondor Bence.

14 fotó

A fotós úgy látja, Erdélyben, különösen a helyi kézművesek esetében az élet lassabb, nyugodtabb mederben folyik, mindenki rendkívül összetartó. A térségbe belépve mégis elfogja az embert az érzést: itt is otthon vagyok.

„Bár Magyarországon is rengeteg szak- és alkotó ember van, de úgy éreztem az előkutatások alapján, hogy az erdélyi régióban sokkal koncentráltabban jelenik meg” – árulja el. A teljes sorozat publikálásának előkészületei már megtörténtek, a következő lépés pedig egy rövidfilm lesz, a fotós jelenleg ehhez próbálja megteremteni az anyagi hátteret.

Kondor Bence Instagram-oldala itt, YouTube-csatornája pedig itt érhető el.