Rejtélyes struktúrák írhatják át Madagaszkár történetét

Guido Schreurs, a Berni Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban a Madagaszkár délnyugati felföldjeinek rejtélyes, sziklába vájt struktúráit elemzik – számol be a Heritage Daily. A helyszínek átírhatják a sziget korai történetéről alkotott képet.

A csapat a Teniky régiójában lévő mesterséges sziklaüregeket, teraszokat és egyéb formákat vizsgálta. A szénizotópos adatok alapján a struktúrák az i. sz. 10. és 12. század között keletkeztek.

A szakértők szerint az építmények stílusa eltér a régióra jellemző malgas építészettől, ehelyett a mai Irán területén található, a zoroasztrizmushoz köthető struktúrákra emlékeztet. A Zarathustra által az i. e. 2. évezredben alapított, monoteista és dualista vonásokkal egyaránt bíró vallás az egyik legősibb, ma is létező vallás.

A zoroasztrizmus építészeti jellegzetességei közé tartoznak a csend tornyai, ahol a holttesteket kitették az elemeknek. Az új megállapítások megerősítik azt a korábbi feltételezést, hogy Madagaszkárra a perzsa kultúra is hatott egy olyan korszakban, amikor az Indiai-óceánon élénk kereskedelem zajlott.

A rejtély fokozza, hogy Teniky meglehetősen távol, nagyjából 200 kilométerre fekszik a partoktól. Kérdés, hogy a tengeri kereskedők kulturális interakciói miként fejthették ki ennyire messze a hatásaikat.