Előbukkant az egykori szegedi vár elveszett saroktornya

Az építményt a köznyelvben vízi bástyaként és rondellaként is emlegetik.

Teljes egészében láthatóvá vált az egykori szegedi vár a köznyelvben vízi bástyának vagy rondellának hívott saroktornya a Huszár Mátyás rakparton folyó feltárásnak köszönhetően – számol be az MTI.
Molnár Csilla ásatásvezető szerint a kutatás során a bástya Tiszába nyúló fele mellett előkerült a torony másik része, így a járókelők is láthatják a rondella teljes ívét.
Megtalálták a déli várfal csatlakozását és a keleti fal maradványait is.
Ez utóbbiról a korabeli leírások mellett csak a rakparton egykor folyó munkálatok során készült archív fotó állt rendelkezésre, így a kutatók számára is kérdés volt, hogy a bástya és a keleti fal egy időben épült-e. A fal és a bástya csatlakozása alapján most úgy tűnik, a vár két részét egy időben emelték.
A szakértő kiemelte: valósnak tűnik az az 1692-ből származó leírás is, amely szerint a keleti fal egy része nagy robajjal a Tiszába dőlt, mivel a bástyától nem olyan távol erre utaló maradványokat találtak. A régész szerint a feltárás során pontos adatokat gyűjtenek arról, milyen lehetett egykor a saroktorony, ezek alapján lehetővé válik a rekonstrukció megtervezése. A maradványok azt mutatják, a rondella függőleges fala – feltehetően a stabilitás érdekében – alul szoknyaszerűen kiszélesedik, majd újra függőlegesen fut lefelé.
Az ásatásvezető bízik abban, hogy a feltárás során előkerülnek olyan leletek, amelyek lehetővé teszik az építés idejének pontos meghatározását. Eddig elsősorban középkori cseréptöredékeket, padlótéglák maradványait, illetve cseréppipák töredékeit találták meg a 19. századból.
Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta, a régészeti feltárás a szegedi rakpart több ütemben megvalósuló, a környezetet zöldebbé tevő, a városi hőszigethatást csökkentő felújításának része. A fejlesztést a jelenleg jelentős gépjármű forgalmat lebonyolító és részben parkolóként is használt rakparton úgy ütemezik, hogy minél kisebb közlekedési problémát okozzon, ezért idén nyárra előrehozták a régészeti és közműépítési munkálatokat.
A Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket elsőként feltérképező vízépítő mérnök, geodéta, Huszár Mátyás nevét viselő rakparton a munkálatok a tervek szerint augusztus 19-ig tartanak.
































































































































































































