Elképesztő kereskedelmi kapcsolatokról árulkodik ez a viking kincs

Egy friss tanulmányban a 2012-ben, Angliában feltárt bedale-i kincs összetételét elemzik – számol be az Archaeology Magazine. Az ezüsttárgyakból álló viking kori leletegyüttes vizsgálata komplex kereskedelmi hálózatot tárt fel.

Úgy tűnik, a 9-10. században kapcsolat volt az angliai viking települések és a mai Irán és Irak területe között.

Az eredmények egyben ismételten cáfolják azt a régi képet, mely szerint a vikingek elsősorban rablók voltak.

Dr. Jane Kershaw, az Oxfordi Egyetem munkatársa és kollégái 29 ezüstrudat és a leletegyüttes néhány díszes nyakláncát analizálták, többek között az ólomizotópokra fókuszáltak, és három fő forrást tártak fel: nyugat-európai érmék, iszlám dirhamok és mindkét régióból származó vegyes fémkeverékek.

Az ezüst nagy része angolszász és karoling pénzekből származott, ezeket váltságdíjként vagy fosztogatással szerezhették be a vikingek. Az alapanyagok közel harmada azonban az iszlám kalifátusban vert érmékhez vezethető vissza. Úgy tűnik, ez az ezüst több ezer kilométert tett meg a mai Irak és Irán területétől Angliáig a skandináv kereskedelmi útvonalakon.

A vikingekről régóta él a kép, amely alapján kolostorokat kirabló és elpusztító harcosok voltak, ám rengeteg a bizonyíték arra, hogy kereskedelemmel és kézművességgel is kiemelten foglalkoztak. A fosztogatás kétségkívül gazdaságuk fontos része volt, de a friss tanulmány is megmutatja, hogy a kiterjedt kereskedelmi hálózat is működésük alapja volt.

A bedale-i kincs egyébként egy angolszász kardmarkolatot is tartalmaz, ami jól tükrözi a korabeli olvasztótégely jelleget. A periódusban az ezüst rendkívül fontos volt, a vikingek a tárgyaik előállításához gyakran külföldi érméket olvasztottak be.