Elfeledett rítusról árulkodnak ezek az ősi gyerekcsontok

Hét csecsemő maradványait tárták fel a törökországi  Uşaklı Höyüknél végzett ásatások során Anacleto D’Agostino, a Pisai Egyetem munkatársának vezetésével – számol be az Archaeology Magazine. A felfedezés segíthet jobban megérteni a hettiták rituális életét.

A csontok egy monumentális kőépítménynél kerültek elő, ennek rendeltetése 2021-es felfedezése óta rejtély. A temetkezési helyre a kutatók az elveszett gyermekek köreként hivatkoznak, a sírok részleges és teljes csontvázakat egyaránt őriznek. Érdekes módon a maradványokat nem gödörbe vagy edénybe helyezték, hanem hamurétegekkel fedték be és állati csontokkal, illetve kerámiadarabokkal fedték el, ami rituális kontextusra utal.

A legújabb ásatások során bebizonyosodott, hogy a rejtélyes építményt több fázisban használták, ami alátámasztja a tartós szakrális jelleget. A korabeli Közel-Keleten szokatlan temetkezési kontextus különleges szertartásra utal, lehetséges, hogy a helyi épület a hettita vallás központi istenségének, a viharistennek a szentélye volt.

A feltárás során az egyik gyermek foga is előkerült, ezt jelenleg is vizsgálják szénizotópos kormeghatározási módszerrel, valamint genetikai eszközökkel. Ló-, szamár-, szarvas- és szarvasmarha-csontokat is megtalálták, ezek áldozatok lehettek. Az előkerült kerámiák feltételezhetően egy rituális lakoma bizonyítékai.

A kutatók úgy gondolják, hogy a gyermekekhez kapcsolódó szertartások a halálhoz, a termékenységhez és az istenek megnyugtatásához fűződtek.

A romváros akropoliszi részén végzett ásatásokon korábbi, vaskori, hellenisztikus kori és középkori leleteket is felfedeztek. Egyes feltételezések alapján Uşaklı Höyük egyébként valójában Zippalanda, a hettiták kultikus központja lehetett, ennek igazolásához viszont további adatokra lesz szükség.