Gyönyörű római sisak került elő a tengerből
A szakértők szerint a lelet az első pun háborúhoz kötődik.
Ritka leletre, egy sértetlen, az első pun háború idejére datálható római kori sisakot tártak fel Szicília nyugati partjainál – számol be a Heritage Daily. A tárgy az Egadi-szigetek közelében került elő, a területet régóta a Róma és Karthágó közötti heves tengeri csatákkal hozzák összefüggésbe.
A montefortinói típusú sisak kifejezetten jó állapotban konzerválódott.
Az efféle fejvédőket rengeteg római katona használta az i. e. 3. és az i. sz. 1. század között. A típus jellegzetessége a bronz, a kúpos forma, a gombaszerű csúcs, a kiszélesedő perem és a nyakvédő, amelyek a kelta és etruszk hagyományok hatását tükrözik. Bár később a coolusi sisak terjedt el, a montefortinói is megmaradt egyes csapatoknál.
A szakértők feltételezése szerint a sisak az i. e. 241-ben lezajlott Egadi-szigeteki csatához kötődhet. A döntő ütközet az első pun háború végét, Karthágó vereségét és Szicília római annektálását eredményezte.
A régióban több mint 15 éve zajlanak búvárrégészeti munkálatok. Az évek során rengeteg értékes lelet, köztük további sisakok és fegyverek kerültek a felszínre, a mostani lelet legfőbb érdekessége remek állapota.
600 éves érzéstelenítő maradványaira bukkantak
A szakértők szerint a Kínában feltárt orvosi eszközök a helyi érzéstelenítés legkorábbi kémiai bizonyítékait hordozzák.
A Kárpátoktól a Kékkörig: így szerettek bele a magyarok a természetjárásba
A belföldi turizmus százezrek kedvelt szabadidős tevékenysége, egyúttal a gazdaság egyik meghatározó ágazata, valamint a természeti és kulturális örökség fontos közvetítője. A természeti tájak, a történelmi városrészek és a kultúra nemcsak számunkra értékesek, hanem évente turisták millióit is Magyarországra vonzzák.
Rejtélyes, ősi alagutat találtak Izraelben
A szakértők egyelőre nem tudják, hogy kik, mikor és miért építették a föld alatti járatot.
Kiderült, kik építették a rejtélyes erdélyi várat
Úgy tűnik, a barcaföldvári várnak közvetetten II. András politikájához van köze.
800 éves jegyzetfüzetet rejtett a középkori latrina
A lelőhely oxigénszegény környezetének köszönhetően több szerves anyagot is megőrzött.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
