Páratlan kilátás nyílik középkori várromunkból
A boldogkői várat a 18. század elején rombolták le.
A boldogkői vár nemcsak a Zempléni-hegység, hanem egész Magyarország egyik legismertebb középkori építészeti emléke. Az erősséget a 13. század második felében emelték a mai Boldogkőváralja közelében emelkedő sziklaszirtre, valószínűleg a tatárjárás utáni várépítési hullámban.
Stratégiai jelentőségét kedvező fekvése adta: a Hernád völgyét és a környező utak forgalmát ellenőrizhette. A vár története során több nemesi család, köztük a Tomaj és a Drugeth nemzetség birtokolta, később a Rákócziak szerezték meg. A vár magját a sziklacsúcsra épített öregtorony alkotja, amelyhez később szárnyak és védőfalak csatlakoztak.
A török és a kuruc időkben is többször megrongálódott, végül a császári csapatok a 18. század elején felrobbantották. Helyreállítása a 20. század második felétől kezdődött meg, ma a helyszínen múzeum működik, de a lenyűgöző panoráma miatt is érdemes felkeresni.
Több száz éves medálokat talált az önkéntes fémdetektoros
A 17–20. századi medálok ritka bepillantást engednek a vallási szokásoba.
Egyszerű ruhagombnak nézték a középkori ezüstpénzt
A ritka, az utolsó norvégiai viking királyhoz köthető érmét egy fémdetektoros fedezte fel.
Sötét hagyományt őriz a vérbosszú tornya
Az Elzárkózás tornya évszázadokon át nyújtott menedéket azoknak, akik az ősi albán szokásjog, a Kanun vérbosszúja elől kerestek védelmet.
Hitler szemeiként emlegetik a horvátországi alagutat
A Šibenik közelében található második világháborús bunker egykor hadihajókat rejtett el a szövetségesek elől, ma pedig gyalogosan is bejárható.
Meglepően változatosak voltak az utolsó neandervölgyiek
Úgy tűnik, a beltenyészet nem feltétlenül járult hozzá a neandervölgyi emberek bukásához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
