1400 éve elrejtett kincset találtak

1400 éves, aranyérmékből és ékszerekből álló kincset fedeztek fel a Kineret-tó, azaz a Galileai-tenger közelében – számol be a Live Science. A 97 darab pénzt és több tucat ékszert, köztük gyöngyökkel, féldrágakövekkel és üveggel berakott fülbevalókat tartalmazó leletegyüttes a bizánci korból származik, és az ókori Hippos városából kerültek elő.

„Ez az egyik legnagyobb aranykincs, amelyet ebben a régióban, abból a korszakból feltártak” – nyilatkozta Michael Eisenberg, a Haifai Egyetem régésze és a feltárás társszervezője. „Az ékszerek és a kis értékű pénzérmék jelenléte még érdekesebbé és numizmatikailag még jelentősebbé teszi a leletegyüttest” – húzta alá.

A kincset Edie Lipsman amatőr fémdetektoros fedezte fel nyáron egy nagy kő és két ősi fal között.

A készülék megőrült, nem hittem a szememnek, egymás után jelentek meg az aranyérmék

– elevenítette fel.

A pénzek különféle császárokat ábrázolnak, a legkorábbi I. Iusztinosz (518–527), a legkésőbbi Hérakleiosz (610-641) volt. Néhány érmén szövetmaradványok voltak, ami arra utal, hogy a kincset egykor becsomagolták.

A kincs különféle érmetípusokból áll, az egyik, tremisszisz besorolású darab különösen ritkának bizonyult. Ez 610 környékén verhették Cipruson idősebb Hérakleiosz tábornok és fia utasításából, akik fellázadtak Phókasz császár ellen. Végül a felkelők kerekedtek felül, és létrejött a Hérakleiosz-dinasztia, amely egészen 711-ig uralkodott.

Azt nem tudni, hogy miért temették el a kincset, az adatok alapján mindenesetre Hippos a 7. században eléggé viharos helyszín volt. 614-ben a Szászánida Birodalom csapatai betörtek a területre, de a környék később is háborús övezet maradt. A város végül egy 749-es földrengésben pusztult el.