Clark Ádám elveszett Lánchíd-rajzaira bukkantak

A nemrég felfedezett dokumentumok segítenek jobban megérteni a híres híd építésének történetét.





A Lánchíd építőjének 185 éves kivitelezési rajzait azonosította a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum – olvasható az intézmény közleményében. Clark Ádám saját kezű alkotásai segítenek jobban megérteni a híd építését, a rajzokat idén novembertől mindenki megtekintheti a Műszaki Tanulmánytárban.
A rajzok első nyilvános bemutatását a Kossuth Múzeumhajó fedélzetén tartották meg, a rendezvényen dr. Schneller Domonkos főigazgató elmondta: a legújabb kiállítás a levéltári és revíziós munkafolyamatokkal foglalkozó kollégák munkáját ismeri el. „Nagyon fontos, hogy időről időre megálljunk, és a múzeumi háttérben láthatatlanul zajló munka előtt is tisztelettel adózzunk, hiszen ezek nélkül a látványos kiállítások és kiadványok sem valósulhatnának meg” – nyilatkozta.
Az eseményen a látogatók kerekasztal-beszélgetésen, szakértők részvételével ismerhették meg a rajzokat és elkészítésük körülményeit. A Lánchíd építése 1839-ben kezdődött William Tierney Clark tervei alapján, Clark Ádám vezetésével, az alapkőletétel 1842-ben történt, a hidat pedig 1849 novemberében avatták fel.
A bemutatott 25 rajz a Lánchíd építése közben készült, több mint 180 éve őrizve az építkezés rejtelmeit.
Az eredeti terveket eddig elveszettnek hitték, a levéltári tervek csak az 1860-as évekből maradtak fenn.
A rajzok a hídpillérek, hídfők látványos ábrázolása mellett az építési folyamatokról, például a cölöpözés menetrendjéről és az építéshez használt gépekről is új információkat nyújtanak. Érdekesség, hogy az egyik terven még oldalanként négy láncsor szerepel, míg a végleges hídon csak kettő van.
A rajzok segítik a híd építésének tudományos vizsgálatát, a folyamatról eddig csak részleges dokumentumok álltak rendelkezésre. A rajzok másolatai a Műszaki Tanulmánytárban tekinthetők meg 2025. november 1. és december 31. között, előzetes bejelentkezéssel a kutatoszolgalat@kozlekedesimuzeum.hu címen, valamint digitális formában későbbi kiállításokon a Szabadság híd Vámszedőházában.































































































































































































