Több ezer éves erődítményt találtak Horvátországban

Bronzkori erődítmény maradványaira bukkantak a Papuk hegységben, Horvátország északkeleti részén – számol be az Arkeonews. A felfedezés segít jobban megérteni a Balkán ősi történetét.

Hrvoje Potrebica, a Zágrábi Egyetem munkatársa és kollégái a 11 méter magasan fekvő Gradina nevű lelőhelyen végeztek feltárást, a helyszínen egy komplex, háromrétegű védelmi rendszer rajzolódott ki. A kialakítás kimagasló mérnöki tudásról árulkodik.

A külső erődítményben egy második falat is felfedeztek, ezt habarcs nélkül, kövekből alakították ki, és vastagsága az 1,5 métert is eléri. Európa ezen részén ez rendkívül ritka struktúrának számít a bronzkori erődítményekben, és nemcsak a korabeliek tudását, hanem gazdagságát is megmutatja.

A Gradina nagyjából 4 hektáros, vagyis sokkal nagyobb annál, ami egy elszigetelt védelmi helytől vagy egyszerű földvártól elvárható.

Valószínűleg egy jól tervezett, megerősített, jelentős politikai befolyással bíró településről van szó.

A területen lakóépületek nyomait és kerámiatöredékeket is feltártak, ami megerősíti ezt.

Az ásatások előtt az illegális fémdetektorosok által feltárt ezüstérmék miatt egyes szakemberek úgy vélték, hogy a lelőhely a keltákhoz kapcsolódó La Tène-kultúrához kötődhet. A szisztematikus feltárások viszont a késő bronzkorra, i. e. 1200-1000 közöttre mutatnak, vagyis a település a vártnál mintegy 800 évvel korábbi.

Úgy tűnik, Papuk régiója jóval a kelták megjelenése előtt meghatározó közép-európai térség volt. A Gradina struktúrája, mérete és kőből való felépítése mellett azért izgalmas, mert egyfajta hiányzó láncszemet alkot a délkelet-európai késő bronzkori közösségek társadalmi és védelmi rendszereinek megértésében.