Példátlan, 12 ezer éves szobrocskát találtak

Egy új tanulmányban egy nemrégiben felfedezett, 12 ezer éves, égetett agyagból készült szobrot elemeznek – számol be a Live Science. A lelet egy ősi izraeli településen került elő,

és a kutatók szerint egy lúd és egy nő párosodását jelenítheti meg.

„Amikor kivettem ezt a kis agyagdarabot a dobozból, azonnal felismertem az emberi alakot, majd a hátán fekvő madarat” – mondta Laurent Davin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa. A figura a legkorábbi nőábrázolás Délnyugat-Ázsiában.

Davin több tízezer apró agyagdarabot vizsgált meg, a leletek a Natúf-kultúrához köthető helyszínekről származnak. Ezen ősi társadalom egy vadászó gyűjtögető kultúra volt, amely 15 000 – 11 500 évvel ezelőtt lakta a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon és Szíria területét.

A szakember figyelmét egy aprócska darab különösen felkeltette, ez a Nahal Ein Gev II nevű lelőhelyen került elő az ország északi részén. Davin arra jutott, hogy a tárgy a témája és a kora miatt egyaránt kivételes.

A szobrocskát egyetlen agyaggömbből formázták, de három részre törve találták meg. Magassága mindössze 3,7 centiméter, a kutatók szerint tűzben hevítették, mielőtt vörös ásványi pigmenttel beborították.

A figura tetején és hátán egy madár pihen az embert részben betakarva. A nő alsó részén egy bevésett háromszög alakú terület valószínűleg egy női szeméremcsontot ábrázol, az arc közelében található szimmetrikus ovális nyomok pedig melleket jelképeznek. A madár egy lúd lehet, a környéken talált csontok azt jelzik, hogy a helyiek a libákat élelemként és díszítésként is hasznosították.

Az egyik lehetséges értelmezés, hogy a szobrocska egy vadászt ábrázol, aki épp zsákmányát viszi haza. A lúd ugyanakkor látszólag él, a nő pedig előrehajol, ami inkább párzást sejtet.

Mint Davin kiemelte, az ember és állat közötti egyesülés a világ számos történelmi korszakának mítoszában megtalálható. A szakértő szerint a lelet arról árulkodhat, hogy a korszakban nőtt a nők spirituális jelentősége.

A darabon egyébként egy részleges ujjlenyomat is kivehető, a barázdás sűrűsége női mesterre utal. A figurát a lelőhely azon területén találták meg, amelyet temetkezési helyként használtak. A kutatók úgy gondolják, hogy a szobrocska a vándorló vadászó-gyűjtögető népek és az első letelepedett közösségek világa közötti átmenetet jelképezi.