Hatalmas, ősi építmény nyomai kerültek elő a Stonehenge-nél

Egy új tanulmány alapján hatalmas, a neolitikumból származó gödröket fedeztek fel a Stonehenge-től néhány kilométerre – számol be a BBC. A szakértők évekkel ezelőtt kezdtek átfogó feltárásba a Durrington Walls nevű helyszínen, a vermek észlelését most erősítették meg.

A szabályos távolságokban elhelyezett gödrök 10 méter átmérőjűek, mélységük több mint 5 méter. Vince Gaffney, a Bradfordi Egyetem munkatársa szerint az összefüggő struktúra Nagy-Britannia legnagyobb őskori építményei közé tartozik.

A szakértők szerint a vermek szinte biztosan emberi eredetűek, és több mint 4000 évesek.

Feltárásuk rendkívül nehézkes volt a mészköves tájban.

A patkó alakú gödrök egy másik, Larkhill közelében található emlékműhöz kapcsolódnak. A pontos kialakítás arra utal, hogy a korabeliek valahogy lemérték a távolságokat. Az, hogy az építmény pontosan milyen funkciót látott el, kérdéses, de valószínűleg egy nagy kiterjedésű, henge típusú struktúra volt.

A gödrök egy 12 négyzetkilométeres területet vizsgáltak át, amikor megtalálták a struktúrát. A vermekből fúrással mintát vettek, a kivont genetikai adatok állati maradványokra, köztük juhok és szarvasmarhák jelenlétére utalnak.

A mintákat lumineszcenciás kormeghatározás alá is vetették. „Mielőtt az üledék a gödörbe hullik, napfénynek van kitéve, így meg tudjuk állapítani a konstrukció építésének időpontját” – mondta Dr. Tim Kinnaird, a St. Andrews Egyetem kutatója. Az eredmények alapján a vermek nagyjából 1000 éven át nyitottak voltak.