Így szól egy 6000 éves hangszer

Egy új tanulmányban a szakértők olyan neolitikus hangszereket mutatnak be, amelyeket Katalóniából tártak fel – olvasható a Phys.org oldalán. A trombitaszerű eszközöket tengeri csigák héjából alakították ki, és a kísérletek alapján rendkívül hatékonyak voltak a távolsági kommunikációban.

Különféle állati héjakat ősidők óta használnak az emberek hangkeltésre. A spanyolországi leletek az i. e. 5-4. évezredből származnak, koruk ellenére azonban eddig alig vizsgálták őket.

A héjak a Charonia lampas nevű tengeri csigafajtól származnak és a Llobregat folyó alsó szakaszán és a Penedès régió part menti területén kerültek elő. Margarita Díaz-Andreu, a Barcelonai Egyetem munkatársa szerint a héjak csúcsát eltávolították, emiatt már korábban felmerült, hogy hangszerek lehettek.

A vizsgálatok alapján a héjakat azután gyűjtötték be, hogy a bennük lakó csigák elpusztultak, magyarán nem élelmezési célra szánták őket.

A szakemberek óvatosan meg is szólaltatták a hangszereket, felmérve azok akusztikus tulajdonságait.

A csapat egyik tagja, Miquel López-Garcia régész egyben hivatásos trombitás is, így szakértői szemmel is értékelni tudta az eredményeket. „A héjtrombiták nagy intenzitású hangokat képesek előállítani, és nagyon hatékonyak lehettek a távolsági kommunikációban” – mondta. „Ugyanakkor hangmagasság-modulációval dallamokat is képesek előállítani, így nem zárható ki, hogy ezeket a kagylókat kifejező eszközként is alkalmazták” – tette hozzá.

A korabeli régió lakói elsősorban neolitikus mezőgazdasági közösségekben éltek. A hangszerek egy több tíz kilométer hosszú szakaszon kerültek elő, lehetséges, hogy a tárgyak a települések közötti, valamint a környező bányákban zajló kommunikációt is támogatták.

A héjtrombiták valószínűleg nem egyszerű hangkeltő eszközök voltak, hanem aktív szerepet játszottak a közösségek térbeli, gazdasági és társadalmi dinamikájának alakításában.