Tényleg római eredetű a náci karlendítés?

Adolf Hitler és Benito Mussolini, illetve a nemzetiszocializmus és az olasz fasizmus hallatán az ember alighanem elsők között asszociál a jellegzetes karlendítésre – sőt, még Szálasi Ferencről is készült olyan fotó, ahol a sajátos pozícióban látható. Sokan azzal is tisztában vannak, hogy a szélsőjobboldali ideológiák a mozdulatot az ókori római hagyományokhoz kötik, de mit is mond a tudomány?

Római szimbolika

Ami biztos: a fasizmus előszeretettel állította párhuzamba magát Rómával, bőségesen merített is annak szimbolikájából és ideológiájából, elég a szélsőséges militarizmust és birodalmi gondolkodást kiemelni. Maga a fasizmus szó eleve latin eredetű, a kifejezés a fasces nevű hatalmi jelvényre, egy vesszőnyalábra utal.

Az egyik legismertebb, állítólag a római korból származó jelkép a köznyelvben karlendítésként ismert gesztus, az üdvözlés és tisztelgés lényege, hogy

• a jobb kart mereven kinyújtják;
• a váll vonalától nagyjából 45 fokkal elemelik;
• az ujjakat összezárják;
• a kézfejet pedig kiegyenesítve lefelé tartják.

Érdemes ugyanakkor kiemelni:

semmiféle bizonyíték nem érhető el arra vonatkozóan, hogy ezt a fajta üdvözlést a rómaiak is használták volna.

Erről Samuel Agbamu, a Readingi Egyetem munkatársa írt a The Conversation felületén 2025 januárjában, Elon Musk hírhedt, félreértelmezhető mozdulata kapcsán.

Karlendítés helyett integetés?

Martin Winkler történész korábban külön kötetet szentelt a római karlendítés történetének, megállapítva, hogy modern kreálmányról van szó. A szakértő rengeteg ókori forrást és ábrázolást vizsgált át, és nem bukkant a mozdulat nyomára.

Az egyik legfontosabb, a római militarizmusnak és imperializmusnak emléket állító emlékművön, a 113-ban a daciai hadjáratot megörökítő Traianus-oszlopon például nem látható egyetlen póz sem, amely karlendítésként lenne értelmezhető. Vonatkozó, császárokat vagy tiszteket ábrázoló szobrok sem ismertek.

Olyan ábrázolásokról ugyanakkor tudni, amelyen felemelt tenyér és behajlított könyök látható,

ez viszont inkább emlékeztet a mai integetésre, semmint a karlendítésre.

És hogy valójában honnan eredeztethető a gesztus? Úgy tűnik, a hagyomány a francia forradalomhoz kötődik, a republikánusok ekkor úgy vélték, hogy a római köztársaságot kell mintául venni a rendszer újjáépítéséhez.

A szimbolika egyik legszebb példája Jacques-Louis David francia festő 1784-es festményén, a Horatiusok esküjén szerepel. A képen a három testvér karját kinyújtva arra tesz fogadalmat, hogy megvédik a köztársaságot a rivális Alba támadásától.

Később több műalkotáson is megjelent a mozdulat, a tisztelgés ezen formáját pedig Franciaországon kívül is elkezdték átvenni, a 19. század végétől az 1940-es évek elejéig még az Egyesült Államokban is viszonylag széles körben alkalmazták.

Így lett fasiszta jelkép

A szélsőjobboldallal való kapcsolódás akkor kezdődött, amikor a Gabriele D’Annunzio olasz költő és nacionalista politikus vezette, világháborús veteránokból álló szabadcsapatok 1919-ben elfoglalták a nemzetközi ellenőrzés alá helyezett, olasz többségű Fiumét, megalapítva a rövid életű Carnarói Olasz Kormányzóságot.

Comandante címet viselve D’Annunzio számos olyan jelképet vezetett be, amelyet az ókori Rómának tulajdonított.

Tény, hogy akciója előtt mélyen elmerült az ókori görög és római kultúrában, több vonatkozó verset és színdarabot is írt, sőt egyes vélemények szerint a Cabiria című 1914-es némafilm forgatókönyve is hozzá fűződik. A film több jelenetében is látható a tisztelgés, ez azonban még nem jelenti azt, hogy az valóban római eredetű lenne.

Benito Mussolini éppen ekkoriban alapította meg mozgalmát, amelyre D’Annunzio óriási hatást gyakorolt. A fasiszták 1922-ben kerültek hatalomra, Mussolini pedig 1925-re Duceként diktátor lett. Ezzel párhuzamosan, kissé lemaradva Adolf Hitler is felemelkedett Németországban, számára Mussolini és az állítólagos római örökség jelentette a példát.