„A szarkofágon kívül semmi sem tetszett” – ilyen üzeneteket hagytak az ókori turisták

A modern, általunk ismert turizmus csak néhány száz éves múltra tekint vissza, az emberek azonban ezt megelőzően, évezredekkel ezelőtt is utazgattak távoli vidékekre. Tudjuk, hogy idegenforgalom már az ókorban is létezett, sőt, az egykori turisták gyakran a maiakhoz hasonlóan rongáltak, hagytak hátra különféle feliratokat, emléket állítva látogatásuknak.

Ellátogattam, és a szarkofágon kívül semmi sem tetszett

– olvasható az egyik, V. Ramszesz és VI. Ramszesz közös sírjában olvasható feliraton a Királyok völgyében – írja a The Archaeologist. A nyughely fennmaradt ábrái és hieroglifái miatt önmagában is igen érdekes, az ókori vendégek szövegei miatt viszont különösen figyelemreméltó.

A korabeliek a leggyakrabban görögül, esetenként latinul írtak. A feliratok többsége alacsonyan látható, de néhány a mennyezeten olvasható, ami az egykor magasan álló homokra utalhat.

A rövid szövegekből kiviláglik, hogy a turisták között orvosok, filozófusok és magas rangú tisztviselők egyaránt akadtak, többségük pedig nem pusztán a látogatás kedvéért, hanem zarándokként érkezett. A korabeliek úgy vélték, hogy a nyughely Memnóné, a trójai háború egyik hőséé. A sír közelében két óriási szobor állt, amelyeket a hagyomány szerint Memnónéhoz társítottak – ezek ma is Memnón-kolosszusokként ismertek.

A graffitik egy része vers, a legtöbb pedig olyan, mint a modern kor „Itt járt XY” típusú feliratai. A vendégek sokszor saját nevük mellett foglalkozásukat is feltüntették, valamint értékelték a látottakat.

Római kori vakáció

Több mint 1500 év távlatából nehéz elképzelni, hogy az ókoriak miként vállalkozhattak az efféle utakra, de egészen jó ismereteink vannak a Érdekesség, hogy a helyszínre érkező előkelők kíséretének utazásairól. A gazdag rómaiak először a tengeren át Alexandriába utaztak, ahol megnézhették a híres világítótornyot, majd következtek a gízai piramisok – a világ hét csodájából kettőt is hamar letudhattak. Ezt követően hajóra szálltak, és felutaztak a Níluson.

A feltételezések szerint a korabeliek számára elérhető volt valamiféle útikönyv, hiszen rengeteg római megállt a Memnónnak tulajdonított sírnál és szobroknál.

Még maga Hadrianus császár is megfordult erre, és azt is tudjuk: nem sokkal később egyik barátja a Nílusba fulladt.

A szobrok egyik érdekessége az volt, hogy reggelente énekeltek, napjainkban a szakértők úgy vélik, hogy ezért a reggel emelkedő hőmérséklet és a harmat párolgása lehetett felelős. Az alkotások valójában nem a római hőst, hanem III. Amenhotepet ábrázolták – mára az arcvonásaik kivehetetlenek.

Bár a turisták több mint ezer évvel V. és VI. Ramszesz halála után érkeztek, a helyiek egy része bizonyára tudott róla, hogy a látogatók tévednek a sír és a szobrok történetével kapcsolatban. A feltételezés szerint ugyanakkor az egyiptomiaknak jó bevételi forrást jelentettek a tehetős rómaiak, így nem javították ki őket.

Miket írtak a vendégek?

Érdekesség, hogy a helyszínre érkező előkelők kíséretének tagjai is hagytak üzeneteket, egy Ammonios nevű itáliai singularis – római kori katonatiszt – például szintén leírta a nevét. Valószínűsíthető, hogy császári testőr volt.

A graffitik többsége egyébként kifejezetten tisztelettudónak tűnik – már amennyire a rongálás tisztelettudó lehet –, arra például ügyeltek a rómaiak, hogy a meglévő feliratokra ne véssenek, és próbálták kifejezni ámulatukat. Volt azonban olyan, aki elégedetlenségének adott hangot.

„Nem tudom elolvasni a hieroglifákat” – írta valaki, a megjegyzésre pedig utóbb reakció is érkezett:

Mit érdekel, hogy nem tudod elolvasni a hieroglifákat?

Nem értem az aggodalmadat.”

A különleges üzenetek ma is láthatóak a Királyok völgyében, a sír pedig önmagában is lenyűgöző. A színei egészen szépen megmaradtak, és további érdekessége, hogy eredetileg V. Ramszesz kezdte el az építtetését, de csak nagybátyja, VI. Ramszesz fejezte azt be.

A belépéshez jegyet kell váltani, a graffitik viszont nem különösebben szembetűnőek, ezért érdemes célzottan keresni őket.