Évtizedek óta keresett ősi templomra bukkantak
A szakemberek 1982 óta tudnak arról, hogy a szentély létezett, de eddig hiába kutatták.
Új felfedezés segíthet jobban megérteni a törökországi Limüra, az ókori Lükia egyik leghíresebb romvárosának történetét – számol be az Arkeonews. A szakértők helyi feliratok 1982-es megtalálása óta tudnak arról, hogy a településben egy Zeusz-templom is állt, ám az elmúlt évtizedekben hiába keresték a szentélyt.
Most végre sikerült azonosítani az épület maradványait.
A Toçak-hegy lábánál fekvő Limürát ma is források szelik át, ezek a vizek az ókor óta az életet jelentik a város számára. Limüra már Periklész lükiai király (i. e. 375–362) alatt fontos központtá fejlődött, jelentőségét pedig még a bizánci időszakban is megtartotta. A település ma sziklába vájt sírjai, impozáns erődítményei és monumentális építményei miatt ismert.
Zeusz főtemplomát azonban ez idáig nem találták meg, pedig Zeusz a hellenisztikus és a római korban egyaránt Limüra főistene volt. Kudret Sezgin és kollégái az idei ásatási szezonban végre felfedezték a maradványokat.
A templom a város nyugati részén állt, a szakemberek itt, az építészeti törmelékek és a későbbi erődítmények rétegei alatt találta meg a keleti homlokzat maradványait, a szentély főbejáratát. A homlokzat eredetileg nagyjából 15 méter széles volt, ami igazolja, hogy nem kis vidéki épületről, hanem központi templomról volt szó.
A bizánci korban védelmi falat építettek közvetlenül a struktúra tetejére. A templom szent kamrája a későbbi erődítményen túl, egy ma magántulajdonban lévő narancsliget alatt fekszik. A régészek arra számítanak, hogy az épület központi része jó állapotban konzerválódott.
A templom területén különféle leletek, köztük kerámiatöredékek kerültek elő. Az eltérő korú maradványok arról vallanak, hogy a helyszín a vártnál korábban, már mintegy 5000 éve is lakott volt.
Az építészeti maradványok tükrében a kutatóknak érdemes átgondolniuk a Limüra városrendezésével kapcsolatos elképzeléseket. Úgy tűnik, az egyik, a római korban kialakított sugárút monumentális kapuja valójában a klasszikus görög korban épült, és igazából a templom bejárataként szolgált.
Kétezer éves harci kürt került elő a földből
A szakértők a valaha talált legjobb állapotú kelta harci kürtöt tárták fel Angliában.
Mérgező anyagot találtak szkíta sírokban
Lehetséges, hogy a pigmentet antibakteriális hatásai miatt helyezték el a nyughelyekben.
Ezer évet összekapcsoló kincset talált egy amatőr fémdetektoros
Az Angliában előkerült tárgy különlegessége, hogy középkori és ókori elemeket egyaránt tartalmaz.
Aranyozott, 1600 éves páncéldarabok kerültek elő
A szakértők szerint a Japánban talált leletek új réteget adnak a kofun korral kapcsolatos ismeretekhez.
A világ legősibb mérgezett nyilaira bukkantak
A szakemberek egy dél-afrikai helyszínen találtak izgalmas, több tízezer éves leletekre.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
