Milyen volt egy középkori katona karriere?

A középkori hadviselésről – nem kis részben a történelmi regények és a hollywoodi filmipar hatására – a többség fényes páncélban lovagló nemesekre és királyokra asszociál. De milyen lehetett az életük azoknak a hétköznapi embereknek, akik valójában a hadsereg gerincét adták? Adrian Bell, a Readingi Egyetem kutatója, illetve Anne Curry és Jason Sadler, a Southamptoni Egyetem munkatársai ezt a kérdést járják körbe a The Conversation felületén.

A szakemberek 2009-ben indították el a Medieval Soldier Database-t amely ma a legnagyobb olyan online kereshető adatbázis, amely középkori névinformációkat tartalmaz. A platform katonai szolgálati nyilvántartásokat tartalmaz, és az angol korona által fizetett harcosok neve is szerepel benne. Az adatok jelentős része az 1369 és 1453 közötti periódust fedi le.

Az adatbázis megalkotásával a cél az volt, hogy cáfolják azt az elméletet, amely szerint a százéves háború katonái nem voltak profik. A platform mára az amatőrök és a szakmabeliek körében egyaránt igen népszerűvé vált, havi 75 ezer látogatót vonz.

A csapat a közelmúltban frissítette a rendszert, így az már 290 ezer bejegyzést tartalmaz, és az 1350-es évek végéig nyúlik vissza.

Az adatok főként teljes páncélzattal és különféle fegyverekkel felszerelt katonák, illetve íjászok névjegyzékeiből tevődnek össze. Még azok a kis pontok is láthatók, amelyeket a névjegyzéket vezető tisztviselők használtak annak megerősítésére, hogy az érintettek megjelentek és rendelkeztek a megfelelő felszereléssel. A katonák mind fizetséget kaptak.

További érdekesség, hogy a kutatók tisztségviselők kinevezését és különféle mechanizmusok rögzítését is bevezették a rendszerbe, ezek a helyi érdekeket védték a jog eszközével. . Ezek a feljegyzések együttesen gazdag leírást adnak a katonai tevékenységekről.

Az adatokból 20 évnél hosszabb karrierek is kirajzolódnak, az információk arra utalnak, hogy a jó szolgálat lehetőséget teremtett a társadalmi ranglétrán való felemelkedésre.

Az eredmények emellett az angolok 1357 és 1459 közötti calais-i helyőrségének alaposabb megismeréséhez is hozzájárulhatnak. Úgy tűnik, a kulcsfontosságú észak-franciaországi bázis fenntartásához nagy létszámú haderőre volt szükség.

A százéves háború mellett az információk az angliai parasztfelkelések, a La Manche-csatornán végrehajtott tengeri hadjáratok, valamint a skóciai, írországi és franciaországi helyőrségek megismeréséhez, sőt még genealógiai vizsgálatokhoz is hozzájárulnak.

Híres személyek is megjelennek

Az adatbázis több ismert személy információit is tartalmazzak, közéjük tartozik Geoffrey Chaucer, a Canterbury mesék szerzője. A költő 1387-ben a calais-i helyőrségnél volt, ez lehetett az egyébként igen tapasztalt katona és diplomata utolsó szolgálata.  1359-ben még francia fogságban is volt.

Érdekes pályát tudhatott magáénak egy Thomas Crowe nevű férfi, aki a vád szerint részt vett az 1381-es paraszti lázadásban, korábban, 1369-ben viszont még Franciaországban szolgált. Később, 1385-ben már ismét Calais-ben volt, 1387-ben pedig egy tengeri hadjáraton vett részt. Crowe trébuchet-szakértő volt.

A calais-i helyőrség 1357-es névjegyzéke nemcsak a fegyveresek és íjászok, hanem a kiszolgáló személyzet, így kőművesek, lakatosok, nyíl- és íjkészítők, vízvezeték-szerelők, kovácsok, kerékgyártók, hordókészítők, árokásók, csónakosok és szekérvezetők nevét is sorolja. Az egyik bejegyzés egy Walter Tyler nevű zsindelyezőhöz tartozik, a kutatók pedig eljátszottak a gondolattal, hogy esetleg a későbbi felkelés vezetőjéről, Wat Tylerről lehet szó.