Rég elveszett falvakat találtak a kutatók

Szakértők egy csoportja azonosította azokat az elveszett őslakos falvakat, amelyekől az angol gyarmatosító és felfedező, John Smith 400 éve naplójában megemlékezett – számol be a Live Science. A kutatók a Rappahannock River mentén végeztek ásatásokat, ahol több ezer tárgyat tártak fel.

„Ezen leletek jelenléte megerősíti mind a szájhagyományt, mind a dokumentumokat, amelyek szerint 1608-ban, amikor John Smith kapitány több hetet töltött a Rappahannock River feltérképezésével, települések voltak erre” – mondta Julia King, a St. Mary’s College of Maryland munkatársa és a projekt vezetője. A folyó legfontosabb szakasza nehezen járható a magas sziklák miatt, a helyi, magaslaton lévő települések viszont mezőgazdasági és stratégiai szempontból is jó helyen feküdtek.

A folyó az algonkin őslakosok közé tartozó rappahannock törzsről kapta nevét. A csoport sok leszármazottja még ma is a térségben él.

Smith 1608-ban lett a virginiai Jamestown kolónia tanácsának elnöke, a város az első állandó angol település volt Észak-Amerikában.

Smith ma a többségnek a Disney által megfilmesített Pocahontas miatt lehet ismerős.

Az őslakos nő és az angol kalandor valóban létezett, sőt még ismerték is egymást, romantikus kapcsolat viszont valószínűleg nem volt közöttük. Az kevésbé közismert, hogy Magyarországon is katonáskodott, harcolt a törökök ellen.

Smith rendkívül keménykezű volt, de sikerült elérnie, hogy az éhínséggel küzdő kolónia fennmaradjon. A felfedező emellett sok időt töltött a környék, így a folyó vidékének feltérképezésével, valamint a Fones Cliffs területén található őslakos települések megismerésével.

King és kollégái évek óta kutatja a régió korai történetét, a falvakat a történelmi dokumentumok és a szájhagyomány összevetésével, majd később bejárással fedezték fel. A csapat eddig két helyszínen mintegy 11 ezer leletet tárt fel, olyan is akad közöttük, amely a 16. századból származik.

Az 1600-as években a rappahannock törzs több mint 10 ezer hektár földet adott el Jamestownnak 30 takaró, gyöngy és néhány szerszám áráért. Nem világos, hogy az őslakosok ugyanúgy értelmezték-e a földeladást, mint az európaiak – talán inkább bérbeadásnak vagy megosztásnak vélték az ügyletet.