Tisztelet övezhette az andoki férfit, akinek fejét trófeaként gyűjtötték be

A jelek szerint a férfi ajak- és szájpadhasadékkal született, közössége pedig nagy tiszteletben tartotta.

Egy új tanulmányban Beth Scaffidi, a Kaliforniai Egyetem (Merced) munkatársa egy dél-perui andoki trófeafejet elemez – írja az Archaeology News. A lelet különlegessége, hogy az elhunyt veleszületett rendellenességgel bírt.
A mumifikálódott fejet egy franciaországi múzeumban őrzik, a szakértő a katalógusképeket vizsgálva egyértelmű ajak- és szájpadhasadékot (CPL) azonosított. Az elváltozás a köznyelvben nyúlszájként és farkastorokként ismert.
Ez az első alkalom, amikor CPL-t észleltek egy andoki trófeafej esetében, de a rendellenesség az egész régióban ritkaságnak számít az emberi maradványok között.
A trófeaként levágott és konzervált fejek hosszú időn át az andoki rituális gyakorlat részét képezték. Az őslakosok nemcsak ellenségeik legyőzésének, hanem az ősök tiszteletének jeleként is gyűjtötték őket. Sok helyi trófea idővel magángyűjteményekbe vagy múzeumokba került, gyakran kevés dokumentációval.
Tisztelték őket
A most bemutatott lelet szerepel egy 2021-es kiállítási katalógusban, a jelek szerint a dél-perui partvidék Paracas régiójából származik. A réz fülbevalók, a hajfonatok és egyéb díszek, illetve a konzerválás kifinomultsága arra utalnak, hogy az elhunytat életében és halála után is különleges bánásmód övezte.
A képek alapján egy fiatal felnőtt férfiről van szó, akinek a szája bal oldalán egyoldalú hasadék volt. Bár a CPL megnehezítheti a csecsemőkori táplálkozást, és bizonyos esetekben akár a túlélés esélyét is csökkentheti, a férfi megélte a felnőttkort.
Scaffidi 30 darab kerámiaedényt is elemzett, ezeken hasonló arcvonásokat ábrázoltak. Az észak-perui és dél-ecuadori eredetű tárgyakon előkelő ruházatba öltözött vagy rituális tevékenységekben részt vevő személyek láthatóak. A korai gyarmati források arra utalnak, hogy a rendellenességgel élők gyakran papi vagy spirituális szerepet töltöttek el, sok andoki társadalomban a sajátos arcvonásokat nem stigmatizálták, hanem természetfelettinek tekintették.
Ezek együttesen arra utalnak, hogy az elhunyt férfi maga is kiemelt jelentőségű személy volt.
Érdekesség továbbá, hogy a korábbi genetikai vizsgálatok és modern orvosi dokumentumok alapján a CLP Peruban ősi gyökerekkel rendelkezik, különösen a partvidékeken, A terhesség alatti stresszfaktorok, így a magaslati hypoxia növelheti a magzat esetében a CLP kockázatát.
Nagyon fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az új publikáció fotókon, nem pedig közvetlen elemzésen alapul, sok részlete pedig spekulatív. A pontosabb kép megalkotásához mindenképp szükség lenne további vizsgálatokra.

































































































































































































