„40 éves karrierem legizgalmasabb felfedezése” – a tűzgyújtás legkorábbi bizonyítékaira bukkantak

Egy új tanulmány alapján a neandervölgyiek lehetettek a világ első tűztechnológiai innovátorai – számol be a Live Science. A kutatók kelet-angliai Suffolkban feltárt több mint 400 ezer éves lelőhely pirittöredékeit elemezve arra jutottak, hogy

a kontrollált tűzgyújtás a véltnél több százezer évvel korábban jelenhetett meg.

Ez kulcsfontosságú volt evolúciónkban.

Rob Davis, a British Museum munkatársa és a csapat tagja szerint a tűzzel fajunk arra használta, hogy jelentősen átalakítsa a körülötte lévő világot. A tűzgyújtás képessége kritikus fontosságú lehetett, és felgyorsította az evolúciós trendeket, így a nagyobb agy kialakulását.

2013 óta Davis és kollégái egy Barnham nevű lelőhelyet vizsgálnak, ahol égett üledéket és szénmaradványokat találtak. A szakértők szerint a helyszín a tűzgyújtás legkorábbi közvetlen bizonyítékait őrzi.

Barnhamot az 1900-as évek elején fedezték fel, az elmúlt években viszont több fontos eredmény is született itt. A helyszín egyik sarkában hő hatására megrepedt kézi fejszéket, valamint egy vöröses agyagot tartalmazó területet találtak, utóbbiról bebizonyosodott, hogy rendszeresen tűznek volt kitéve.

A nagy fordulatot a vas-pirit felfedezése hozta” – mondta Nick Ashton, a British Museum paleolit gyűjteményének kurátora. A pirit, amelyet a köznyelvben bolondok aranyaként is emlegetnek, egy olyan természetes ásvány, amely kovakővel összeütve képes szikrázni. Ugyan az anyag a világ számos pontján gyakori, Barnham környékén rendkívül ritka, tehát feltételezhető, hogy valaki szándékosan, tűzgyújtási céllal hozta ide.

Forrás: Jordan Mansfield

Az ember és a tűz

A kontrollált tűz első használatának datálása régóta vitatott. Ami biztos: rendkívül fontos mozzanatról van szó, amely a főzéstől a ragadozókkal szembeni védekezésen át az új típusú tárgyak megalkotásáig rengeteg területen segített. Csak a sütés/főzésnél maradva, az ételek ily módon történő feldolgozásával sokkal több anyag vált ehetővé és emészthetővé, a több tápanyag pedig felgyorsította az agyfejlődést.

A szándékos tűzhasználat eddigi korai bizonyítékai korlátozottak és gyakran kétértelművek voltak. A kenyai Koobi Fora területén például előkerültek 1,5 millió éves vöröses üledékek, amelyek akár a tűz alkalmazásának nyomai is lehetnek, az égés egyértelmű jeleit viszont itt sem azonosították. Ami a leletek alapján biztos: néhány százezer évvel ezelőtt a technológia robbanásszerűen elterjedt.

Ashton szerint a korábbi példák nem mutatnak olyan egyértelmű geokémiai bizonyítékokat, mint a branhami maradványok.

40 éves karrierem legizgalmasabb felfedezése

– összegezte a kutató az eredményeket.

Sajnos a területen olyan maradványok, például felvágott csontok nem kerültek elő, amelyek főzésre utalnának. Bár a csontok hiányoznak, Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum szakembere szerint feltételezik, hogy a területet korai neandervölgyiek használták. A közeli Swanscombe-nál korábban felfedeztek a fajtól származó, hasonló korú maradványokat.

A kutatók egy ideje tudják, hogy egykori rokonaink gyújtottak tüzeket, ám a vonatkozó leletek „csak” 50 ezer évesek. A felfedezéssel tehát a neandervölgyiek tűzhasználatát 350 ezer évvel korábbra sikerült tenni. Az eredmények emellett megerősítik azt a narratívát, amely alapján egykori rokonaink nem azok a primitív lények voltak, amelyeknek sokáig elképzeltük őket, ehelyett kimagasló kognitív képességekkel bírtak.

Érdemes hozzátenni, hogy az új tanulmány számos további kérdést vet fel. Az például még megválaszolásra vár, hogy a tűzgyújtás pontosan milyen célt szolgált és miként zajlott. Az sem tisztázott, hogy a korabeli Homo sapiens képes volt-e tüzet csiholni.