A világ legősibb mérgezett nyilaira bukkantak
A szakemberek egy dél-afrikai helyszínen találtak izgalmas, több tízezer éves leletekre.
Egy friss tanulmány alapján Dél-Afrikában feltárt, 60 ezer éves kő nyílhegyek lehetnek a legkorábbi például a mérgezett fegyverek használatára – írja a The Independent. A felfedezés fontos elem lehet az őskori innovációk kirakósában.
A vadászati technológiák fejlődésében a mérgezett fegyverek használata nagy hatású lépés volt, eddig azonban csak mintegy 10 ezer évvel ezelőttig tudták régészetileg dokumentálni a módszert. A kutatók most egy Dél-Afrikában előforduló növény, a gifbol mérgének nyomait mutatták ki 60 ezer éves nyílhegyeken.
A felfedezés arról árulkodik, hogy a korabeliek átfogó ismerettel rendelkeztek a mérgező anyagokkal és azok vadászati felhasználásával kapcsolatban. A leletek az Umhlatuzana-sziklamenedéknél kerültek elő, a helyszín régóta ismert kőkori maradványairól.
Még ma is használják ezt a mérget
A gifbolból származó méreg kémiai jelekként – buphanidrinként és epibuphanisinként – maradt meg, érdekesség, hogy a növényt ma is alkalmazzák a régió vadászai. „Ez a legrégebbi közvetlen bizonyíték arra, hogy az emberek nyílméregeket használtak” – mondta Marlize Lombard, a Johannesburgi Egyetem régésze és a csapat tagja. Az eredmények egyben azt is igazolják, hogy a térségben a véltnél korábban kezdtek el nyílvesszőket és íjakat készíteni.
A buphanidrint és az epibuphanisint olyan 250 éves, svédországi intézményekben őrzött nyílhegyeken is kimutatták, amelyeket a 18. században gyűjtöttek meg Dél-Afrikában, ami döntő fontosságú volt. „Az anyagok kémiai szerkezetének alapos tanulmányozásával és ezáltal tulajdonságaikról levont következtetésekből megállapíthattuk: ezek az anyagok elég stabilak ahhoz, hogy ilyen hosszú ideig megmaradjanak a földben” – mondta Sven Isaksson, a Stockholmi Egyetem munkatársa.
A szakember hozzátette: lenyűgöző, hogy az emberek ilyen mély és régóta fennálló ismeretekkel bírnak a növények használata kapcsán. Az eredmények alapján a régió őskori vadászai nemcsak az ilyen nyílhegyek elkészítéséhez szükséges technikai ismeretekkel rendelkeztek, hanem fejlett tervezési képességekkel és a mérgek időbeli hatásának megértésével is bírtak.
Kétezer éves harci kürt került elő a földből
A szakértők a valaha talált legjobb állapotú kelta harci kürtöt tárták fel Angliában.
Mérgező anyagot találtak szkíta sírokban
Lehetséges, hogy a pigmentet antibakteriális hatásai miatt helyezték el a nyughelyekben.
Ezer évet összekapcsoló kincset talált egy amatőr fémdetektoros
Az Angliában előkerült tárgy különlegessége, hogy középkori és ókori elemeket egyaránt tartalmaz.
Aranyozott, 1600 éves páncéldarabok kerültek elő
A szakértők szerint a Japánban talált leletek új réteget adnak a kofun korral kapcsolatos ismeretekhez.
Mi az a régi építmény Esztergomnál a Dunában?
Az esztergomi szénrakodó a magyar ipartörténet egyik leglátványosabb műemléke.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
