Művei őrizhetik Da Vinci DNS-ét?

Egy új, független szakértői elemzésre váró, úgynevezett preprint tanulmány alapján először sikerült kivonni Leonardo da Vinci DNS-ét egy reneszánsz kori rajzból – számol be a Live Science. A szakértők úgy vélik, a genetikai anyagot a vörös krétával készült, Szent gyermek című vázlat őrizte meg.

Fontos kiemelni, hogy ez nem bizonyítottan Da Vinci-mű, igaz, egyes művészettörténészek hozzá kötik. A rajzból származó DNS a kutatók szerint hasonlóságot mutat a Frosino di ser Giovanni da Vinci által az 1400-as években írt levélből kinyert anyaggal – ő Da Vinci nagyapjának unokatestvére volt. A rajz és a levél olyan Y-kromoszóma-szekvenciákat tartalmaz, amelyek egy adott haplocsoporthoz, vagyis genetikai leszármazási vonalhoz tartoznak. A közös ős Da Vinci szülőföldjén, Toszkánában élt.

Az érintett szekvenciák szinte változatlanul öröklődnek apáról fiúra, Charlie Lee, a Jackson Laboratory for Genomic Medicine munkatársa szerint ezért jó kiindulási alapot jelentenek a reneszánsz művész DNS-ét vizsgáló kutatóknak. Lee nem vett részt a tanulmány elkészítésében.

Bizonyos szakértők vitatják, hogy a Szent gyermek valóban Da Vinci alkotása volt, inkább valamelyik tanítványához kötik. Érdemes azt is hozzátenni, hogy a rajz az évszázadok során bizonyosan szennyeződött, az is meglehet, hogy valójában egy toszkán származású kurátor nyomait detektálták.

Ezért nyernének ki DNS-t a zseni műveiből

Da Vinci genetikájának feltárása többek között azért lehet izgalmas, mert genetikája biológiai magyarázatul szolgálhat zsenialitására. Sajnos a polihisztor franciaországi sírja a forradalom alatt nagyrészt megsemmisült, maradványai pedig elvesztek vagy összekeveredtek másokéval. Egyes csontjait az ambroise-i Saint-Hubert-kápolnába költöztették át, itt akadhatnak DNS-ben gazdag maradványok, ám nem engedélyezték a szekvenálásra, amíg máshol nem találnak megbízható összehasonlító mintát.

Ezért sok kutató Leonardo műveihez fordul, de ahogy sejthető, a DNS kinyerése nem egyszerű. Egyes alkotások hozzáférhetetlenek, mások nem tartalmaznak genetikai anyagot, bizonyos művek pedig nem bizonyítottan Da Vincitől származnak – így van ez a Szent gyermek esetében.

További probléma, hogy Da Vinci anyja, Caterina di Meo Lippi, ismeretlen helyen van eltemetve. Amennyiben sikerülne megtalálni maradványait, majd azok egyezést mutatnának a Szent gyermek anyáról gyermekre öröklődő mitokondriális DNS-ével, az igazolná a rajz készítőjét.

Ugyan Leonardo apjának firenzei sírja ismert, ehhez nem adtak hozzáférést, így közvetlen Y-kromoszóma nem áll rendelkezésre. Da Vincinek közvetlen leszármazottjáról nem tudni, az egyetlen lehetőség így más férfi rokonok felkutatása.

Így gyűjtötték be a mintát

A Leonardo-DNS kutatásában az egyik kiindulópont a nagyapa, Antonio da Vinci, akinek csontjai egy olaszországi családi kriptában vannak. Emellett egy 1863-ban, Ambroise-ban feltárt hajfürt is szóba jöhet, ez Da Vinci szakállából származhat.

A harmadik lehetőség a férfi rokonok által írt levelek lehetnek, köztük a Frosino di ser Giovanni da Vinci által írt példány. Az összevetéshez a kutatók a Szent gyermekről tamponnal, óvatosan vettek mintát.

S. Blair Hedges, a pennsylvaniai Temple University szakembere szerint az új publikáció összességében kiváló, abban a legmodernebb módszereket alkalmazzák. A kutató szintén nem járult hozzá a tanulmány megíráshoz.

A szerzők következő célja a hajfürt és a lehetséges kéziratok, illetve rajzok további elemzése. A csapat reméli, hogy eredményeik idővel meggyőzik a hatóságokat és gyűjteményeket a hozzáférés megadásához.