9500 éves halotti máglyát találtak

Egy új tanulmány alapján 9500 éves hamvasztásos maradványokat találtak Malawiban, ami Afrikában rekordnak számít – számol be a Live Science. A leletek egy nőtől származnak, a helyszínen az egyik legkorábbi ismert halotti máglya nyomait is megtalálták.

A lelőhely egy egykori vadászó-gyűjtögető közösség temetője a Hora-hegy lábánál, a legkorábbi maradványok itt 16 ezer, a legfiatalabbak 8000 évesek. A máglya az egyetlen ismert hamvasztás a helyszínen.

A kutatók az elhunyt 170 csontdarabját fedezték fel, ezek alapján 18 és 60 éves kora között hallhatott meg, és 150 centiméter magas volt. A máglya maradványai között kőeszközök is voltak, ezek sírmellékek lehettek.

A test egyes részeit levághatták

„Meglepő módon a máglyában nem találtak fog- vagy koponyacsontdarabokat” – mondta Elizabeth Sawchuk, a Clevelandi Természettudományi Múzeum munkatársa és a csapat tagja. „Úgy véljük, hogy a fejet a hamvasztás előtt eltávolították” – tette hozzá.

A csontok egy részén található vágások arra utalnak, hogy a halott testének bizonyos részeit eltávolították vagy leválasztották. Jessica Cerezo-Román, az Oklahomai Egyetem szakembere szerint ezek a vágások, valamint a koponya eltávolítása összefüggésben állhatott a társadalmi emlékezettel és az ősök iránti tisztelettel. A nőt valószínűleg néhány nappal a halála után hamvasztották el, még azelőtt, hogy teste elkezdett volna bomlani.

Afrikai rekordnak számít a felfedezés

A legkorábbi, in situ halotti máglyára utaló bizonyítékok egyébként megközelítőleg 11 500 évesek, és egy 3 éves alaszkai gyermekhez kötődnek. Afrikában ugyanakkor az eddigi rekorder „csak” 3500 éves volt, ezt Kenyában tárták fel. Az igazolt hamvasztások ennél sokkal régebbre nyúlnak vissza, a legősibb példa ausztráliai, és 40 ezer éves, itt a holttest nem égett el teljesen.

„A hamvasztás nagyon ritka az ősi és modern vadászó-gyűjtögető népek körében, legalább részben azért, mert a máglyák hatalmas mennyiségű munkát, időt és tüzelőanyagot igényelnek ahhoz, hogy a testet apró darabokra törött, kiégett csontokká és hamuvá alakítsák” – nyilatkozta Cerezo-Román. A malawi máglyához legalább 30 kilogramm fa és fű kellett, ami jelentős csoportos erőfeszítést feltételez. A csapat azt is kiderítette, hogy a korabeliek folyamatosan tüzelőanyagot adtak a máglyához, hogy fenntartsák a magas hőmérsékletet, amely meghaladhatta az 500 Celsius-fokot.

A kutatók a hamvasztás előtt 700, utána pedig 500 évvel is nagy tüzek nyomait azonosították a helyszínen. Ez arra utal, hogy a máglya helye továbbra is fontos maradt, bár senki mást nem hamvasztottak ott. Kérdés, hogy miért a nő volt az egyetlen halotti máglyára helyezett személy a területen.