Bányászbalesetről árulkodik ez a múmia

Egy friss tanulmány alapján 1100 évvel ezelőtti bányászbalesetről árulkodik egy észak-chilei múmia – számol be a Live Science. A férfi csontvázán talált, tompa erőbehatás okozta sérülésekre utaló kiterjedt bizonyítékok sziklaomlást vagy bányarobbanást sejtetnek.

A természetes módon mumifikálódott testet egy íjjal, nyilakkal, egy hallucinogén drogok használatát segítő készlettel és egyéb sírmellékekkel együtt fedezték fel az 1970-es években. A helyszínen, El Salvador városában, az Atacama-sivatag közepén a spanyol hódítás előtt egy türkizbánya működött.

A múmia bal alsó lábszárcsontján látható törés arra utalt, hogy a férfi baleset áldozata volt, de a test teljes elemzése csak 2023-ban fejeződött be. Catalina Morales és Francisco Garrido, a chilei Santiagói Nemzeti Természettudományi Múzeum régészei a közelmúltban mutatták be az eredményeket.

A kutatók megállapították, hogy a férfi 25 és 40 év közötti volt, amikor meghalt. A múmiát szénizotópos kormeghatározással 894 és 1016 közöttre datálták, ez a Huari Birodalom bukásának és az Inka Birodalom felemelkedésének kora volt. A férfi felső gerincén több gyógyulatlan törés volt látható, emellett borda-, lapocka- és kulcscsonttörései is voltak, ami széles területet érintő tompa erőbehatásra utal. A becsapódás több csigolyáját elmozdította, és összetörte a bordáit.

A gerinc tövében csigolyatörést is azonosítottak. A felső és alsó gerinc sérülései jellemzően súlyos gerincvelő-károsodással és magas halálozási aránnyal járnak.

Árulkodó sérüléseket találtak a testén

A férfi koponyáján, nyakán és karjain azonban nem találtak sérüléseket, ami azt sejteti, hogy az ütközés akkor történt, amikor a férfi fejjel lefelé fekvő testhelyzetben volt. Lehet, hogy éppen aktívan bányászott, vagy talán karjaival próbálta védeni a fejét, amikor egy felülről lezuhant nehéz tárgy eltalálta. Ez a típusú sérülés földrengésekben és erdőgazdálkodási, építési és bányászati munkahelyi balesetekben érintett emberek holtestén is megfigyelhető.

Az Atacama-sivatagban 2000 éven át folyt a türkizbányászat. A bányászok speciális eszközöket használtak a féldrágakő kitermeléséhez és a bányatelepekre szállításához. A türkizből gyöngyöket készítettek, ezeket aztán kereskedelem vagy csere útján a kiterjedt, spanyol hódítás előtti inka utakon szállították.

A legtöbb ősi türkizbánya nyitott és sekély volt, ezért a bányászok nem viseltek védőfelszerelést. A kutatók szerint azonban az El Salvadorban található bánya az egyik kevés olyan volt, amely föld alatti járatokkal is rendelkezett. A férfi halálát az okozhatta, hogy egy szikla hullott a hátára az üreg mennyezetéről.