Ezek az ősi emberek kutyahússal ünnepeltek

Úgy tűnik, a mai Bulgária 2500 évvel ezelőtti lakói körében a kutyahús csemegének számított.

Egy friss tanulmányban a szakértők 2500 éves, Bulgáriában feltárt csontokat elemezve arra jutnak, hogy a régió egykori lakói kutyahúst fogyasztottak – számol be a Live Science. A maradványokon jellegzetes vágásnyomokat detektáltak.
Sztella Nikolova, a Bolgár Tudományos Akadémia kutatója szerint az érintett területek gazdagok voltak állatokban, a kutyahús evése tehát nem kényszer volt. A szakértő úgy véli, a fogyasztás közösségi ünnepi étkezéshez kötődhetett.
A kutyahús evése a modern európai társadalmaknak tabunak számít, de a távoli múltban számos kultúra élt a szokással. A vaskorban (i. e. 5-1. század) a mai Bulgária területét trákok lakták, a görög források – amelyek a népcsoportot barbárnak írták le – beszámoltak körükben a hagyományról.
Nem voltak az ember legjobb barátai
Nikolova csontvázakat és korábban publikált adatokat vizsgált, az adatok tíz régészeti lelőhelyhez kötődtek. Az eredmények alapján a kutyák többsége közepes méretű pofával és közepes-nagy marmagassággal bírt, ez nagyjából a mai német juhászok méretének felel meg.
„A legvalószínűbb, hogy őrzőkutyákként tartották őket, mivel a lelőhelyeken sok háziállat volt” – mondta Nikolova. „Nem hiszem, hogy a mai értelemben vett háziállatoknak tekintették őket” – tette hozzá.
Az egyik, Emporion Pistiros nevű, a vaskorban kereskedelmi központként működő lelőhelyen mintegy 80 ezer állati csont került elő, ezek 2 százaléka kutyától származott. A kutyacsontok 20 százalékán fémeszközzel ejtett vágások voltak, két állkapocsdarabban pedig égett fogakat is észlelt a szakértő. Ez a szőr és bunda perzseléssel való eltávolításának nyoma lehet.
Nem csak a trákok ehettek kutyahúst
Nikolova szerint a legtöbb vágásnyom a legvastagabb izomszövetű részeket érinti. A bordákon is akadnak sérülések, ez a terület viszont alig ad húst. A kutyák esetében észlelt vágások nagyjából ugyanazt a mintát követték, mint a helyszínen talált juhok és szarvasmarhák esetében.
Pistirosban a kutyacsontok lakomák utáni maradványok és általános háztartási hulladékok között voltak. Nikolova szerint az ebhús alkalmi csemegének számíthatott.
Megégett és vágott maradványok más lelőhelyeken is előkerültek. Ezek a leletek nem korlátozódnak Bulgáriára, hanem a tágabb térségben, Görögországban és Romániában is előfordulnak, vagyis a kutyahús fogyasztása nem az ókori Trákia sajátossága volt.






































































































































































































