A világ legősibb sziklarajzára bukkanhattak

Egy új tanulmány alapján a valaha talált legkorábbi sziklarajz az az elhalványult kézlenyomat, amelyet egy indonéziai barlang falán fedeztek fel – számol be a The Guardian. A kutatók szerint az alkotás 67 800 éves, és feltételezhetően az ausztrál őslakosok elei készítették.

A lenyomatot egy, a turisták körében népszerű mészkőbarlangban fedezték fel Muna szigetén. A lelőhelyen újabb állatábrázolások és egyéb rajzok is láthatók, az ősi alkotás eddig észrevétlen maradt ezek között.

„Sok sziklarajz létezik, de nagyon nehéz meghatározni a korukat” – mondta Maxime Aubert, a Queenslandi Griffith Egyetem munkatársa. A kutató kollégájával, Adam Brumm-mal vezetett egy expedíciót a Celebesz régiójában található barlang- és sziklarajzok felmérésére, a vizsgálat során egy 51 200 éves, három emberszerű alakot és egy vaddisznót ábrázoló alkotást is megtaláltak.

Ausztrália benépesüléséről árulkodik a felfedezés

A rekorder sziklarajz a Liang Metandunóban találták meg. Ugyan részben elhalványult, és részben eltakarja egy újabb motívum, tetején kialakult apró kalcitlerakódások révén meg tudták határozni a korát.

Máig nem tisztázott, hogy az emberek miként vándoroltak át a Szunda nevű délkelet-ázsiai földtömbből az Ausztráliát, Új-Guineát és Tasmaniát egykor összekötő Szahulba. A rajzok mindenesetre azt jelzik, hogy egyes emberek egy északi, Celebeszen átvezető útvonalat használhattak.

Ekkoriban a tengerszint jóval alacsonyabb volt, ezért egyes szigetek között földhidak nyíltak. Az vitatott, hogy mikor értek el Szahulba, Bumm azonban úgy véli, a sziklarajzok alátámasztják, hogy legalább 65 ezer évvel ezelőtt megjelentek Észak-Ausztráliában.

Igen összetett alkotást találtak

A lenyomatot úgy hozták létre, hogy a barlang falához nyomott kézre vízzel kevert, okkertartalmú festéket permeteztek. Sok más ősi, celebeszi példához hasonlóan a kéz itt is keskeny, az ujjak pedig hegyesek, ami szándékos módosítás eredménye lehet, és szimbolikus jelentésről tanúskodik.

A komplexitás alapján azt feltételezik, hogy a rajzot a Homo sapiens készítette, de más, kihalt fajok sem zárhatók ki. Lehetséges például, hogy gyenyiszovaiak művéről van szó.

Paul Pettitt, a Durhami Egyetem kutatója – aki nem vett részt a vizsgálatban – ugyanakkor óvatosságra int: szerinte egyáltalán nem biztos, hogy a hegyes ujjú lenyomatok szándékosan készültek. A szakértő úgy látja, a komplexitás túlértékeléséről lehet szó, ráadásul a neandervölgyiek is módosították kézlenyomataikat, vagyis a viselkedés nem a Homo sapiens sajátossága.