Gyönyörűen díszített, 1400 éves sírkomplexumot tártak fel Mexikóban

A Mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szakemberei egy jó állapotú zapoték sírt fedeztek fel Oaxaca állam egyik völgyében – számol be a Heritage Daily. A zapotékoké volt az egyik legkorábbi közép-amerikai civilizáció, amely i. e. 500 körül alakult ki a mai Oaxaca területén, és egészen a spanyolok 16. századi érkezéséig fennmaradt.

Az i. sz. 600 környékére datált nyughelyet San Pablo Huitzóban tárták fel. A kutatók szerint a sír sokat elárul a zapotékok társadalmi struktúrájáról, temetkezési szokásairól és a klasszikus korszak kozmológiai felfogásáról.

„Ez az elmúlt évtized legfontosabb régészeti felfedezése Mexikóban a megőrzöttségi szintje és az általa nyújtott információk miatt” – mondta Claudia Sheinbaum Pardo elnök. Az INAH szerint a sír előcsarnokból és temetkezési kamrából áll, amelyeket szobrászati és festészeti részletek díszítenek. Különösen lenyűgöző az előcsarnok ajtajánál található faragott bagoly, amely a zapoték mitológiában az éjszakát és a halált szimbolizálta.

Jelentős felfedezés született

A küszöböt egy frízzel koronázott áthidaló fedi, amelyen a vésett kőlapok különböző korok naptári neveit viselik. Ez talán egy komplex időszámítási rendszerre és egyéni identitásra utal. Az ajtókeretekre egy férfi és egy nő alakja van faragva, mindkettőjüket bonyolult fejdíszekkel és rituális tárgyakkal jelenítették meg. Az alakok a sír őrzőit vagy a halott szimbolikus védelmezőit jelképezhetik.

A sírkamrában sértetlenül megmaradtak az okker, fehér, zöld, piros és kék pigmentekkel készült falfestmények, amelyek kopált – rituális áldozatokhoz gyakran használt gyantát – cipelő emberek felvonulását ábrázolják. Az INAH szerint a következő lépésben konzerválási és védelmi, illetve további kutatási munkálatokat végeznek a helyszínen.

Építészeti minősége, díszítő gazdagsága és szimbolikus mélysége miatt a nyughely a régió más, jelentős zapoték temetkezési komplexumaihoz hasonlítható.