Rejtély, miért gyűjtötték a neandervölgyiek a koponyákat ebbe a barlangba

A spanyolországi lelőhelyen 35 állatkoponyát fedeztek fel.

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján neandervölgyiek egy csoportja szándékosan gyűjtötte, majd helyezte el szarvas és agancsos állatok koponyáját egy, a mai Spanyolország területén található barlangban – számol be a Live Science. Ez arra utal, hogy egykori rokonainkra valamikor 135-43 ezer éve komplex kulturális szokások voltak jellemzőek.
A közép-ibériai Des-Cubierta barlangot 2009-ben fedezték fel, majd 2023-ban bejelentették a 35 darab emlőskoponya megtalálását. A maradványok mind szarvas vagy agancsos állatoktól, így sztyeppei bölénytől vagy őstuloktól származott. Ugyanazon a szinten több mint 1400 kőeszköz került elő, ezek a neandervölgyiekre jellemző moustier-i stílusban készültek.
„Első pillantásra a leletek kaotikusnak tűnnek” – mondta, Lucía Villaescusa Fernández, az Alcalái Egyetem doktorandusza és a csapat tagja. A szakember szerint a leletegyüttes valójában a geológiai folyamatok és az emberi tevékenység egyértelmű nyoma volt.
Nem tudni, milyen céllal gyűjtötték a koponyákat
A barlang számos sziklaomlást élt át az használatát követő évezredek során, a csapat ezért elkülönítette ezeket az eseményeket a neandervölgyiek tevékenységétől. Ez megerősítette, hogy egykori rokonaink hosszú időn át gyűjtötték ide a koponyákat. A vizsgálathoz először felmérték a leletek helyét, majd összevetették a sziklaomlásból származó törmelék eloszlását az állatcsontok és kőeszközök eloszlásával.
Fontos hozzátenni, hogy az időskálát nem lehet közvetlenül mérni, és a gyakorlat pontos időtartama bizonytalan, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a koponyákat hosszú időn át, ismételten elhelyezték az üreg meghatározott részeire. Úgy tűnik, a gyakorlat generációkon át fennmaradt.
A pontos okok nem ismertek, az viszont biztos, hogy a neandervölgyiek nem éltek a barlangban, csak használták azt. A szakértők szerint a felfedezés a túléléshez közvetlenül nem kapcsolódó kulturális gyakorlatokra való képesség jele.
A tanulmány újabb bizonyíték arra, hogy a hosszú időn át fennmaradt képpel ellentétben a neandervölgyiek nem primitív, hanem elvont, komplex gondolkodásra képes emberek voltak.








































































































































































































