Több ezer éves, koponyából készült fejdíszt találtak

Egy új tanulmány alapján az első európai mezőgazdasági közösségek és a helyi vadászó-gyűjtögető csoportok közötti kapcsolatról árulkodnak azok a leletek, amelyeket a közép-németországi Eilsleben korai neolitikus lelőhelyénél tártak fel – számol be az Archaeology News. A maradványok azt mutatják, hogy a vonaldíszes kerámia kultúrája alapján i. e. 5375 körül alapított településben közös technológiákat és szimbolikus tárgyakat használtak.

Eilsleben egy termékeny löszvidéken fekszik, és a kora neolitikum közép-európai terjeszkedésének északi határát jelöli. A területen az 1970-es évek óta feltárásokat, a helyszínen egykori házak, gödrök és árkok nyomait észlelték, de legalább kilenc sírt, valamint elszigetelt emberi maradványokat is találtak.

A 2024-es szezonban egy jó állapotú lakóréteget találtak, az itt előkerült maradványok segítenek jobban megérteni a mindennapi életet. A tanulmányban emellett a korábbi feltárásokból származó mintegy 70 ezer leletet is elemeztek.

Ősi kapcsolatokról árulkodnak ezek a leletek

A vonaldíszes kerámia kultúrájára jellemző tárgyak mellett olyan leleteket – agancsból készült eszközöket, a szerszámgyártás maradványait – is azonosítottak, amelyek a mezolitikum hagyományaihoz kapcsolódnak. A legszembetűnőbb tárgy egy őzkoponya, amelynek agancsait fejdísszé vagy maszkká alakították. Hasonló leletek a mezolitikum rituális kontextusaiból is ismertek, ezek közül a legismertebb a Bad Dürrenberg-i fejdísz, amely egy sámáné lehetett.

Az érintett tárgyak arról árulkodnak, hogy a helyi, mezőgazdasággal foglalkozó közösség vadászó-gyűjtögetőkkel is kapcsolatban állt. A legtöbb lelet ugyanakkor a neolitikus hagyományokat követi.

Az is bebizonyosodott, hogy a település egyes részeit árkok és sáncok vették körül. Az érintett védelmi struktúrák datálása segíthet jobban megérteni kialakulásuk okát.