Római kori társasjátékot rekonstruáltak – bárki kipróbálhatja

Szakértők egy csoportja mesterséges intelligencia (MI) segítségével sikerült megfejteniük egy római kori játék szabályait – számol be a Science News. A kutatók egy lapos, barázdákkal ellátott mészkődarabot vizsgáltak meg, bebizonyítva, hogy az valószínűleg egy társasjáték eleme volt.

A projekt során virtuális játékosok több mint száz lehetséges szabályrendszert teszteltek, hogy kiderítsék, melyik hozhatta létre a kövön látható kopásnyomokat. A szakértők szerint a technika más, mára eltűnt játékok megismerésében is segíthet.

A mindössze 20 centiméter átmérőjű táblát a hollandiai Heerlen városában (a római kori Coriovallumban) találták, és egy helyi múzeumban őrzik. A lelet régészeti háttere ismeretlen, és nincs feljegyzés ilyen játékról a római korból, amely a régióban az 5. századig tartott.

Bárki kipróbálhatja a római játékot

A kő mérete alapján a játékban ketten vehettek részt. Walter Crist, a Leideni Egyetem munkatársa és kollégái az MI-vezérelt Ludii játékrendszert alkalmaztak, hogy a két virtuális játékost több ezer lehetséges partiban egymás ellen állítsák. A szabályok alapjait részben későbbi, ismert játékok adták.

A Ludii egy speciális játékleíró nyelvet használ a virtuális játékosok vezérléséhez. Ebben az esetben a játékokat úgy tervezték, hogy különböző darabok és lépések konfigurációit teszteljék.

„Sokféle kombinációt kipróbáltunk: három a kettő ellen, négy a kettő ellen, kettő a kettő ellen. Azt akartuk kipróbálni, hogy melyikek reprodukálják a táblán látható kopást” – mondta Crist. A végeredmény a Ludus Coriovalli vagy Coriovallum játék nevű játék, amelyet ma már online lehet kipróbálni gép ellen.

Egyetlen ismert játékhoz sem hasonlít igazán

Az eredmények alapján a táblán az egyik játékos négy, a másik két bábuval játszott. Az nyert, aki a leghosszabb ideig elkerülte a blokkolást.

Crist szerint az ilyen típusú blokkolós játékokat Európában a középkorig nem játszották. A hasonló célú go és dominó ázsiai eredetű, Európában ráadásul később jelentek meg, és a Ludus Coriovalli egyikhez sem hasonlít igazán.