Ezt a várunkat még a török sem tudta bevenni

Az egykori magyarországi várak rendkívüli változatosságot mutatnak: akadnak közöttük helyreállított és kifejezetten romos állapotúak, sőt olyanok is, amely a történelmi események miatt mostanra a határon túlra kerültek. A történelem iránt érdeklődők pillanatok alatt szép számmal tudnák sorolni ezeket a helyszíneket, a listában pedig jó eséllyel a sümegi vár is szerepelne.

Az egyik leghíresebb hazai vár a Balaton-felvidék nyugati peremén, egy magányos vulkáni tanúhegy tetején magasodik. A kőerőd a 13. század közepén, a tatárjárás utáni erődítési hullámban épült, és hamar komoly jelentőségre tett szert, ellenőrizve a helyi püspökség birtokait.

A magaslat a későbbiekben is stratégiai előnyt biztosított: a vár azon kevés erődjeink közé tartozik, amely tartósan sosem került oszmán kézre, a török korban második védelmi vonalként szolgált, miközben a környező vidék életét is meghatározta. A Várlexikon szerint a 16. században, Veszprém elfoglalása miatt az erődítményre komoly nyomás hárult, a század végétől, a tizenötéves háborútól kezdődően pedig ismét igen mozgalmassá vált a története.

Ez ma az egyik legszebb magyarországi vár

A 17. században püspöki rezidenciává alakították, barokk elemekkel gazdagítva a középkori falakat, majd a Rákóczi-szabadságharc utáni megtorlások idején, 1713-ban felgyújtották, és hosszú időre romossá, elhagyatottá vált. A 20. század közepétől ásatások és helyreállítások indultak, így a sümegi mára Magyarország egyik legszebb állapotban látható középkori vára lett.

A vár nemcsak történelmi emlék, hanem élő időkapu: a meredek falak között sétálva egyszerre érződik a középkori határvidék feszültsége és a Balaton-felvidék csendes, szeles tágassága.