Dzsingisz kán genetikai nyomára bukkanhattak

A kazah néphagyomány úgy tartaj, hogy az ország Ulytau régiójában található mauzóleum őrzi Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a holttestét. Egy friss tanulmányban a szakértők az itt előkerült holttestet elemzik, egy új, feltételezhetően Dzsingisz kánhoz köthető genetikai vonalat azonosítva – számol be a Live Science.

A Mongol Birodalom alapítója, Dzsingisz kán a történelem egyik legismertebb vezetője. Az uralkodónak Börte nevű feleségével négy fia és öt lánya született, Dzsocsi 1182 körül született és 1227 körül halt meg, nem sokkal apja előtt. Dzsocsi a birodalom északnyugati részét irányította, később ezt az államalakulatot nevezték el Arany Hordának.

„Az Arany Hordát Dzsingisz kán legidősebb fia és leszármazottai uralták sok-sok generáción át” – mondta Ayken Askapuli, a Wisconsin-Madison Egyetem munkatársa és a csapat tagja, hozzátéve: eddig nem sikerült DNS-adatokat szerezni ezektől az egyénektől. Hogy azonosítsák Dzsingisz kán közeli rokonainak DNS-ét, a kutatók a folklórhoz fordultak, amely szerint Dzsocsi Ulytauban, lóról leesve halt meg.

Mit lehet sejteni Dzsingisz kán genetikájáról?

A csapat három középkori mauzóleumból származó csontokat elemeztek, amelyek a legenda szerint Dzsocsihoz és más, az Arany Horda elit tagjaihoz tartoztak. A szakértők az elhunytak apai ágon öröklődő Y-kromoszómájára fókuszáltak.

Két férfi csontjait szénizotópos kormeghatározás alapján 1286 és 1398 közé datálták – nem valószínű, hogy ők a híres-hírhedt kán gyermekei voltak. Kiderült ugyanakkor, hogy apai ágon közös ősökkel bírtak, akik Dzsingisz kánhoz kapcsolódhattak.

A kapcsolat bizonyításának szempontjából komoly probléma, hogy a kán csontvázát sosem találták meg. Egy 2003-as publikáció ugyanakkor felfedte, hogy egy szokatlan Y-kromoszómavonal, amely nagyjából ezer éve jelent meg Mongóliában, mára igen gyakorivá vált az egykori birodalom területén. A feltételezés az, hogy ez a C3* vonal Dzsingiszhez és férfi leszármazottjaihoz kötődik, és hogy az érintett népesség 0,5 százaléka lehet a vonal tagja.

A feltételezettnél kevesebb lehet a leszármazott

Askapuli és kollégái megállapították, hogy a mauzóleumokban nyugvóknak volt közös felmenőjük a C3*-ban. A vonalnak sok különböző ága van, ezek közül az egyik az Arany Horda elitjéé lehetett. A mauzóleumi csontokból kimutatott ág valójában sokkal ritkább, mint 2003-ban feltételezték, vagyis amennyiben a vonal valóban Dzsingisz családjához kötődik, napjainkban sokkal kevesebb a leszármazott.

A csapat arra jutott, hogy az elhunytak ősei nagyrészt az ősi északkelet-ázsiai népességhez kötődtek, de kipcsak behatással is bírtak. Bár még mindig nem ismert, hogy pontosan milyen Y-kromoszómás vérvonalat örökölt Dzsingisz kán a férfi leszármazottaitól, Askapuli úgy véli, hogy a közeljövőben a kutatók talán meg tudják válaszolni ezt a kérdést.