Nők és gyermekek csontjait őrizte a vaskori tömegsír

Úgy tűnik, a támadók kifejezetten a nőket és gyermekeket vették célba.

Egy új tanulmány alapján meglepően sok nő és gyermek maradványait őrzi az a 3000 éves tömegsír, amelyre a szerbiai Hrtkovci közelében bukkantak – számol be a Science News. Az i. e. 9. századi, vaskori gödörben 77 személy csontjait azonosították, az elhunytak 60 százaléka gyermek, 70 százaléka pedig nő nemű volt, ami szokatlanul magas arány.
A kevesebb mint 3 méter átmérőjű és fél méter mély vermet 50 éve fedezték fel, a leleteket ma az újvidéki Vajdasági Múzeumban őrzik. Barry Molloy, a University College Dublin munkatársa és kollégái a közelmúltban átfogó elemzés alá vetették a maradványokat, és mindössze 20 férfit vagy fiút azonosítottak.
A válogatás nélküli gyilkolás utáni tömegsírokban általában nagyjából azonos számú férfi és nő található, míg a háborús mészárlások során általában több férfi esik áldozatul. A foglyok lemészárlásakor nők és gyermekek sokszor nem érintettek – őket gyakran rabszolgaként hurcolták el.
Miért vették célba a nőket és gyermekeket?
A csapat DNS-elemzést végzett, a fogzománc fehérjéi alapján meghatározta a nemet, valamint a csontok alakját is megvizsgálta. A kutatók úgy vélik, a támadók kifejezetten a nőket és gyermekeket célozták, a mészárlás pedig a terület feletti ellenőrzésért versengő különböző kulturális csoportok közötti összecsapást tükrözi. A mezőgazdaság 8000–9000 évvel ezelőtt jelent meg Európában, ezt követően nőtt az erőszakos események intenzitása és gyakorisága.
A Száva partján fekvő hrtkovci lelőhely Gomolavaként ismert, korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a terület egykori lakói félig letelepedett földművelők voltak. A szakértők szerint az etnológiai tanulmányok, illetve a lóhátról mért csapásokról árulkodó csontok alapján a helyiekkel egy másik kultúrából származó félig nomád pásztorok végeztek.
A mészárlásban meghalt nők és gyermekek magas aránya arra utalhat, hogy magas státuszt élveztek a mezőgazdasági közösségben, ezért váltak célpontokká.




































































































































































































