Télből tavaszba: amikor karnevál tölti meg a Riviérát

A nizzai karnevál a fény, a maszkok és a virágok ünnepi forgataga. Simonyi Tamás képriportban mutatja meg a különleges rendezvényt.

Ezt jól kitalálták: amikor már a francia Riviéra túljut a helyiek számára dermesztő plusz 11-13 Celsius-fokos téli hidegeken, de még a nyaralóknak, fürdőzőknek se híre, se hamva, beindul a karnevál szezon. A kongó szállodákat megtölti a bel- és külföldi karneválozó turisták hada, és február második felében áll a bál.
A nizzai karnevál a világ egyik legjelentősebbje, a riói, a velencei és a New Orleans-i karnevállal szokták egy sorban emlegetni. Egyes források szerint a nizzai esemény nagyjából 400 ezer látogatót vonz.
A bő két hét – benne három hétvége – rengeteg játékot, mókát, zenét, táncot és mulatást ígér, de munkát is teremt ácsoknak, sofőröknek, szállodásoknak, vendéglősöknek, tévéstáboknak, biztonsági embereknek, takarítóknak és marketingeseknek. Ilyenkor már a napközbeni hőmérséklet árnyékban is megüti a 15 fokot, a déli napsütésben pedig sokan egy szál ingben rendelnek ebédet az éttermek teraszán. Az esti két-két és fél órás felvonulás 10 fokos időben zajlik, ám még a tribünökön ücsörgő nézők is sokszor felpattannak a helyükről, úgyhogy mozog mindenki, fázásról nem lehet szó.





Ilyen a karneváli forgatag
A karnevál a pogány fesztiválok utódja, az új évet, a megújhodást jelképezi. A középkorból eredezik, és valószínűleg a carne levare, azaz nagyjából „búcsúzz a hústól” a kifejezés gyökere.
A nizzai karnevált 1294-ben említik először az annalesek, amikor Anjou Károly a karnevál boldog napjaira hivatkozik nizzai tartózkodása során. A nagyüzemi fesztiválozás 153 éve indult meg, amikor az angol arisztokrácia a téli hónapokra Dél-Franciaországba tette át székhelyét.
Akkor vált a Riviéra azzá, ami ma: pazar építészet, első osztályú szállodák és éttermek, luxusüzletek és mindenekelőtt nagyon nemzetközi közönség. Ugyanakkor Nizza nagyváros is egyben, a maga 360 ezer lakosával a Riviéra fővárosa. A karnevál legalább annyira szól a nizzai lakosságnak is, hiszen az előadók, táncosok zöme a helyi közösségből, iskolákból kerül ki. Az ünnep alatt a hagyomány szerint sok minden megengedett, mert a jelmezek és maszkok, a férfiak nőnek öltözése elrejti a csínytevőt.
A karnevál gerince heti két esti felvonulás, amikor 15-20 teherautóra szerelt, hatalmas mesefigura halad végig egy belvárosi körön, ahol a befutó két, párhuzamos és két szemben felállított tribün közötti tér. A figurák előtt és mögött csodás jelmezekbe öltözött táncosok garmadája, akik más-más koreográfiára táncolják végig a parádét.
A közönség roppant mód élvezi a látványt és a zenét, miközben a helyi szpíker kommentálja a jeleneteket és fűti a hangulatot. Minden esti program kicsit más, az egyik a nizzai diákok felvonulása, a másik profi táncosokat szerepeltet, az utolsó pedig az LMBTQ+-közösség pride-ja határozottan látványos jelmezekkel és táncokkal. A két hét alatt 20 tonna konfettit használ el az 5 esti parádé.
Virág virág hátán
A 2026-os, február 13. és március 1. közötti karnevál a nő tematikája körül forgott. A jelszó: Éljen a királynő.
A délutáni felvonulások – szintén heti két alkalommal – a virágok csatája. A környék a mimóza birodalma, ilyenkor már mindenhol kapható, elképesztő virágköltemények vonulnak a nizzai utcákon és itt is a táncosok viszik a prímet. Csak azt nem találja el egy-egy mimóza, aki nem vesz részt az eseményen.
Csakis ebből a virágból 16 tonnát gyűjtenek be egy-egy szezonra, ebből a menet közben, az emeletnyi virágautók tetejéről a lányok 4 tonnányit szétdobálnak. Amikor a menet a vége felé közeledik, a segédek megbontják a virágkreálmányokat, csokorba szedik a szálakat és a megajándékozzák velük a közönség nőtagjait.





A karnevál azonban nem csak vonulás, hanem kulturális bonanza is. Az eseményt egy hatalmas maszkabál nyitja meg a nizzai operában, amely ingyenes, feltéve, hogy a látogató jelmezben kér bebocsátást.
Az első napok során rendezik meg a nizzai pincérek futóversenyét, amikor egy tálcán egy flaska vízzel és pohárral kell teljesíteni egy nem vészesen hosszú belvárosi távot. A végére a legtöbben már csak caplatnak, mégis hatalmas ováció fogadja a kávéház egyenruhájában feltűnő garszont vagy leányzót. A győztes ezer eurót vág zsebre a fél órás lábszedésért.
A legkisebbek sem unatkoznak
A karnevál központja a karnevál falu, amely a két és fél hét alatt végig üzemel, ám bizonyos napokon különleges programokat kínál. Egy francia főzőverseny kihagyhatatlan, de a tortakészítők is megmutatják magukat; provance-i (társas)játékokat lehet megismerni, a krétafesztivál a rajzolók, festőaspiránsok paradicsoma, de mindenféle más, kézügyességet igénylő művészet és fúrás-faragás sem marad ki. Természetesen senki nem marad éhen és a gyerkőcöknek ott a körhinta, a nagyobbacskáknak pedig az óriáskerék.
A cél az, hogy a gyerekek minél többet tanuljanak a szórakozás mellett: egy hatalmas üstbe szórhatnak bőrből készült zöldségeket (paprikát, káposztát, répát, cukkinit, gombát), amelyet aztán a (hamis) tűzön megfőznek. Egy 5 méter átmérőjű és 4 és fél méter magas fémből készült fán megtalálják olvasmányaik meseállatait.
Az aszfaltbetyároknak ott egy kismotorral felszerelt autóverseny zenei kísérettel. Egy varázsló a sok virágból gyűrűket, nyakláncokat és mindenféle más díszítőelemet alkot, majd megtanítja a legkisebbeket is, hogy kell utánozni a művészetét.
Egy másik alkotó egy 12 méter hosszú, Nizza ikonikus látványosságait ábrázoló fekete-fehér freskót feszít ki, amelyet aztán az aprónépnek kell kiszínezni. Ha már kész a báli jelmez, de a smink hiányzik, segít a fesztivál falu.
A rendkívül népszerű arcfestő sarokban ezt is elkészítik és már kész is vagyunk az esti bulira. Origami készítést is lehet tanulni, míg egy nizzai rajzoló pillanatok alatt elkészíti bárki karikatúráját is. A virágparádén használt növényekből egy virágkötő koronákat készít – nem probléma, ha elfogy az alapanyag, neki mindig van tartalék. Egy másik alkalommal a strandon begyűjtött kavicsokat dekorálják ki, hogy minden gyereknek emlékezetesnek maradjanak a nizzai karnevál napok.





Természetesen a divat sem maradhat ki egy francia karneválból, egy kreátor elnyűtt farmergatyákból teremt divatos pantallót. Hozott anyagra, akár üres trikóra, táskára rányomják a helyi diákok rajz- és festmény alkotásait. Nem kis élmény a reciklált, kidobott tárgyakból készült hangszerekkel adott koncert sem. Van, amikor egy dobos lánycsapat korzózik az utcákon, máskor egy sosem látott hangszerekkel felszerelt zenekar őrjíti meg a járókelőket a belvárosban. Az egyik délután egy helyi rádióállomás mutatja meg az érdeklődőknek, miként kell egy eseményről tudósítani.
A karnevál kisérőprogramjai között megtalálhatók kiállítások, filmbemutatók, könyvtári beszélgetések és jelmezbál jelmázbál hátán. Általános szabály, hogy aki a parádékra tetőtől talpig jelmezben érkezik, azt ingyen beengedik.
A két heti őrület a tavasz első napjára egy frenetikus utcabálba torkollik, amelyet egy délelőtti tengeri fürdőzés követ. Ezek után a nizzai patikák forgalma lendül fel.
A szerző 2024-ben és 2026-ban is dokumentálta a nizzai karnevált, a fenti fotók vegyesen tartalmazzák a két szezon képeit.








































































































































































































