Hazánkban láthatjuk az Oszmán Birodalom legészakibb műemlékeit

Egykor Magyarország jelentette az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésének határát.

A mohácsi csatát követően igen sötét időszak kezdődött a magyar történelemben, hazánk ugyanakkor fontos szerepet játszott az oszmán terjeszkedés megállításában. Ugyan a nagy birodalmi álom a világuralmat szimbolizáló városok, így Róma bevétele volt, régiónkon túlra sosem ért el az oszmán állam.
A közel 160 évnyi magyarországi megszállás alatt az oszmánok természetesen berendezkedtek, erről napjainkban nemcsak régészeti leletek, hanem jó állapotban fennmaradt épületek is tanúskodnak. Ezeket a műemlékeket sokan ismerik, többen nap mint nap látják őket, abba azonban kevesen gondolnak bele, hogy a terjeszkedési korlátból adódóan valójában az Oszmán Birodalom legészakibb épületeit látják.
A konkrét rekordernek egyesek a budapesti Rózsadombon található Gül Baba türbéjét, ezt a 16. századi sírkápolnát tartják, míg más források szerint a befutó a 17. századi, 40 méter magas egri minaret a befutó – ez az épület cikkünk kiemelt képe. A Google Térkép alapján mindenesetre előbbi 47,5162, utóbbi 48,1927 fokra északra van.
Akárhogy is: ezen műemlékek mellett elhaladva, esetleg az épületekbe belépve érdemes azon is elgondolkozni, hogy nemcsak Magyarország, hanem a világtörténelem szempontjából is unikális struktúrákról van szó.






































































































































































































