Eljuthattak a mai USA-ba a vikingek?

1957-ben egy amatőr régész rejtélyes tárgyra bukkant egy, az amerikai Maine államban található őslakos lelőhelyen. Az érintett maradvány egy 900 éves skandináv ezüstérme volt, amely a viking korszak végéről származott – eleveníti fel a Live Science.

A gyakran Maine-i pennyként emlegetett tárgy ma a Maine-i Állami Múzeumban látható. Felfedezése számos kérdést vetett fel, főként azt, hogy miként került oda, és hogy létezése bizonyítja-e az egykori vikingek jelenlétét.

Köztudott, hogy a vikingek rendkívüli hajósok voltak, akik bizonyítottan egészen Kanadáig eljutottak, és a skandináv sagák sokat mesélnek az észak-amerikai utakról – grönlandi történetükről pedig a National Geographic legújabb, 2026. márciusi lapszámában lehet részletesen olvasni. Ezek egy Vinlandnak, azaz borvidéknek nevezett területről is említést tesznek, ahol állítólag szőlő termett.

Ugyan Maine klímája elviekben alkalmas lehetett a szőlő számára, a további viking leletek hiánya miatt a vikingek esetleges jelenléte továbbra is vitatott.

Mit tudni a Maine-i pennyről?

A Maine-i pennyt a szakemberek többsége hitelesnek tartja, és III. Olaf norvég király (1066-1093) uralkodására datálják. Kolbjorn Skaare norvég numizmatikus a pénzt 1065 és 1080 közé tette.

A lelet nincs túl jó állapotban, néhány vésete kifejezetten nehezen kivehető. Egyik oldalán egy kör alakú objektum által határolt kereszt látható, a másikon viszont csak néhány vonal vehető ki, ezek egykor talán magát a királyt rajzolták ki.

A pénz a part menti Brooklin városában került elő, a 12. század végén, a 13. század elején errefelé, a Goddard nevű lelőhelyen egy őslakos kereskedelmi központ működött. Az érmén egy lyuk látható, így lehetséges, hogy medálként hordták, kopottsága pedig hosszú távú használatról tanúskodik.

Miként kerülhetett Maine-be?

A kutatók feltételezése szerint a pénz az őslakosok kereskedelmi hálózatain keresztül jutott el a mai állam területére. Andrew Beaupré, a Maine-i Állami Múzeum régészeti kurátora kiemelte: nem ez az egyetlen lelet Goddardnál, amely a kanadai tengeri szubarktiszig vezethető vissza – ez a térség a Labrador-tengertől az Északnyugati területekig terjed. Egyes őslakos tárgyak például egészen Újfundland és Labradorig vezethetők vissza.

Az, hogy a vikingek partra szálltak volna Maine-ben, nem bizonyított, az viszont igen, hogy a 11. században hajóztak Újfundland és Maine partjai mentén. Svein Gullbekk, az Oslói Egyetem munkatársa egyetért azzal, hogy az érme az őslakosok kereskedelmével juthatott el a régióba.

Mindez nem von le a pénz tudományos értékéből, hiszen azt mutatja, hogy kiterjedt kulturális és gazdasági kapcsolatok léteztek a szárazföldi őslakosok, az inuitok és a norvégok között. Gullbekk úgy véli, az érme a korabeli térségben inkább ékszer, semmint fizetőeszköz lehetett.

Joel Anderson, a Maine Egyetem történésze hasonló véleményen van. „Úgy gondolom, hogy az amerikai őslakosok kereskedelmi útvonalának hipotézise a legvalószínűbb” – húzta alá.