Az utolsó cárok idejéből származó, elrejtett kincset találtak

Aranyérmékből álló leletegyüttest fedeztek fel az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai a nyugat-oroszországi Torzsokban – számol be a Heritage Daily. A kincs 409 darab, 1848 és 1911 között vert pénzből áll, amelyet 2015-ben fedeztek fel, de csak most ismertettek részletesen

A leletegyüttes egyik különlegessége, hogy a kései cárkor egyik legnagyobb, régészeti feltárás során előkerült aranykincsének számít. A felfedezés egy új lakóépület kialakítását megelőző ásatáson történt.

Miért rejthették el az oroszországi kincset?

A pénzek egy mázas kerámiában voltak. Natalia Szarafanova régész szerint a kincset az 1917-es oroszországi forradalom zűrzavarában rejtették el, egykori tulajdonosa pedig később be akarta gyűjteni, ez azonban nem sikerült. „A pénzérmék többsége II. Miklós császár uralkodásának idejéből származik” – húzta alá a szakember.

A legrégebbi darab egy, az 1848-1849-es magyar szabadságharc leverésében részt vevő I. Miklós idejére datálható rubel, de III. Sándor idejéből származó érme is akad. Az érmék túlnyomó többségét II. Miklós idején verték. A kincs összértéke 4070 rubel aranyban.

A leletegyüttes egy egykori, az 1930-as években elbontott templomnál került elő. A kincs izgalmas betekintést nyújt a kései cár kor monetáris forgalmába.