Arkhimédész kéziratának elveszett oldalára bukkantak

Arkhimédész egyik kéziratának elveszett lapjára bukkantak egy franciaországi múzeum archívumában – olvasható a Phys.org-on megjelent közleményben. A híres ókori görög matematikus és feltaláló az i. e. 3. században született Szürakuszaiban, a többségnek a felhajtóerővel kapcsolatos felkiáltása – „Heuréka!” – lehet ismerős.

Műveinek egy részét egy évszázadokon át fennmaradt palimpszeszt őrzi – ez olyan kézirat, amelyről az eredeti szöveget lekaparták. Victor Gysembergh, a francia CNRS kutatóközpont munkatársa most ennek a palimpszesztnek a hiányzó lapját találta meg. A szakértő szerint a szöveg igazi kincsesbánya, a matematikai megállapítások mellett filozófiai, irodalmi és vallási részleteket is tartalmaz.

Arkhimédész palimpszesztének kalandos története

Magát a palimpszesztet nem Arkhimédész írta, hanem a 900-as években hozták létre másolással. Nagyjából kétszáz évvel később az eredeti szöveget törölték, hogy keresztény imakönyvet hozzanak létre.

Ezt követően az irat többször is gazdát cserélt, az 1800-as évekre a jeruzsálemi görög ortodox patriarchátus birtokába került a mai Isztambulban. Johan Ludvig Heiberg dán történész itt találta meg, 1906-ban lefotózva minden oldalát.

Az első világháború alatt azonban a dokumentum nyomtalanul eltűnt. Idővel egy francia család magánygyűjteményében bukkant fel, amely végül 1998-ban árverésre bocsátotta – hogy pontosan ki vette meg, az máig vitatott.

A palimpszeszt 177 oldalából ugyanakkor három holléte tisztázatlan maradt. Ekkor jött a képbe Gysembergh, aki néha szórakozásból palimpszeszteket keres különböző városi könyvtárakban. Egy nap felvetődött, hogy a régi francia királyok könyvtáruk egy részét a közép-franciaországi Blois-ban tartották, Gysembergh pedig arra jutott, érdemes itt is körülnézni.

Így találták meg az elveszett művet

A digitalizált kéziratok online katalógusában aztán egy görög késziratra, egy 10. századi tudományos értekezésre bukkant. A kutató ezután összehasonlította az oldalakat az 1906-ban készített fotókkal, a kézírás, a geometriai ábrák, sőt még a hibák is tökéletesen egyeztek.

Az egyik oldalon Arkhimédész gömbbel és hengerrel kapcsolatos értekezése olvasható – ő írta le először ilyen részletesen a gömb felületét és térfogatát. A másik oldalon egy újabb rajz található, amelyet feltehetően az 1900-as években adtak hozzá a dokumentum értékének növelése érdekében.

Gysembergh most abban bízik, hogy a felfedezés elvezethet a másik két oldalhoz is. „A felfedezést megelőzően nem volt okunk remélni, hogy valaha is megtaláljuk ezeket” – mondta.