Miről mesél a melsonby-i kincs?

Egy új tanulmányban a Brit-szigetek egyik legjelentősebb vaskori fémtárgyegyüttesét elemzik – számol be a Heritage Daily. Az észak-angliai Melsonby közelében, egy mezőgazdasági területen lévő kincset 2021-ben fedezte fel egy engedéllyel dolgozó fémdetektoros, majd 2022-ben tárták fel. Mint kiderült, a leletegyüttes valójában két, egymással szoros kapcsolatban álló kincs, amely i. e. 100 és i. sz. 70 közé datálható.

A közeli Stanwickben található egy késő vaskori központ, a melsonby-i kincs ehhez kötődik. A szakértők szerint a leletek segítenek jobban megérteni az ókori Britanniában uralkodó gazdagság, technológia és rituális gyakorlatokat.

Az észlelést követően átfogó kutatás indult, a geofizikai felmérések igazolták a stanwicki kötődést. A leletegyüttesek egy árokban voltak elrejtve, a nagyobb, 1. kincs többek között meghajlított vas kerékperemeket, lószerszámokat, fegyvereket és edényeket tartalmazott.

Az innen 25 méterre talált 2. kincs kisebb, de szintén érdekes volt, a súlyos korrózió miatt ezt CT-vel tudták elemezni. A leletegyüttes lándzsákból, hámdarabokból és rézötvözetből készült csövekből állt. Itt a tárgyakat nem hajlították meg.

Miről árulkodik a melsonby-i kincs?

A két kincs együtt nagyjából 950 töredéket tartalmazott, ezek legalább 300 eredeti tárgyhoz tartoznak. Körülbelül háromnegyedük lóval vontatott járművekhez tartozik, a jelek alapján ezek négykerekűek voltak – a technológia korábban ismeretlen volt a vaskori Britanniában. A szénizotópos elemzés szerint a lelőhelyek arra az időszakra datálhatók, amikor a térség érintkezése egyre szorosabb volt a Római Birodalommal.

A leletek mérete és összetétele arra utal, hogy nem egyszerűen fémhulladékokról van szó, hanem egy rendkívül strukturált és szimbolikus esemény lenyomatáról. A régészek úgy vélik, hogy a kincseket rituális módon helyezték el, talán egy elit temetkezés részeként.