Eltemetett, ősi épületet találtak a Nílus-deltában

Egy új tanulmány alapján műholdas radaradatok és felszíni képalkotás segítségével egy hatalmas, 2600 éves építményt találtak a Nílus-delta területén fekvő Buto városában – számol be az Arkeonews. A struktúrát iszap és víz rejti, a szakértők szerint technológiájuk más, hagyományos ásatással nem elérhető régészeti helyszínek vizsgálatában is segíthet.

A ma Tell el-Farain néven ismert Buto egy többrétegű, 5000 évvel ezelőttig visszanyúló lelőhely. Az évezredek során az újabb és újabb építmények kialakulásával réteges szerkezet alakult ki. Egy ilyen lelőhely feltárása eleve nem egyszerű feladat, a Nílus-delta nagy része ráadásul a talajvízszint közelében fekszik, a mélyebb rétegek ezért gyakran víz alatt vannak, és üledék is felhalmozódott rajtuk.

Ez eddig akadályt jelentett Buto mélyének megismerésében. Mohamed Abouarab, a Kafr as-Sejk-i Egyetem munkatársa és kollégái most a Sentinel-1 radarját hívták segítségül, az eszköz képes a talajon és a növényzeten keresztül is azonosítani az eltemetett struktúrákra jellemző anomáliákat.

A műholdas adatokat aztán elektromos ellenállás-tomográfiával kombinálták – ez a felszíni technika azt méri, hogy miként reagálnak a különböző anyagok az elektromos áramlásra. Az agyag, a homok és a vályogtégla alapú szerkezetek mind sajátos jeleket adnak.

Mit találtak a Nílus-delta mélyén?

Az adatok kombinálásából komplex történet rajzolódott ki. A felszín közelében, az első néhány méteren belül a műszerek anyagok kaotikus keverékét mutatták – kerámiát, törmeléket és a Ptolemaiosz-, illetve a római korból származó maradványokat.

Körülbelül 3 és 5 méter közötti mélységben aztán olyan minták váltak egyértelművé, amelyek véletlenszerű lerakódás helyett építészeti struktúrákat mutattak. Az adatok egy 25-ször 20 méteres, agyagból emelt épületre utaltak, amelyet előkészített alapra emeltek.

A leletek megerősítésére a csapat célzott ásatást végzett egy kicsi, pontosan kiválasztott, 10-szer 10 méteres területen, közvetlenül a geofizikai információk alapján. A felszín alatt a régészek vályogfalakat és különféle tárgyakat találtak, a nagyjából 2600 éves építmény a XXVI. dinasztia idejére datálható. A leletek között számos vallási tárgy volt, ami nem meglepő, hiszen a korszakban Buto vallási központ volt. Úgy tűnik, az épület szertartási funkciót tölthetett be.

Átírják az eredmények a Butóval kapcsolatos elképzeléseket

Az új adatok alapján úgy tűnik, a területet az építkezés előtt mesterségesen egyengették, homokrétegekkel stabilizálva a talajt. Ez a részlet olyan szintű városi tervezésre és környezeti alkalmazkodásra utal, amelyet korábban nem ismertek fel teljes mértékben.

Az is bebizonyosodott, hogy Buto történetének jelentős része továbbra is a mélyben rejtőzik. A kutatók úgy vélik, mindenképp fontos lenne folytatni a hasonló, mélyre ható és költséghatékony vizsgálatokat – akár más lelőhely esetében is.