Római sírokat tártak fel Maroskeresztúron
A régészek szerint a terület annak idején fontos központ lehetett.
Római kori temetőt tártak fel a Maros Megyei Múzeum régészei Maroskeresztúron. Amint az intézmény beszámolójából kiderül, megközelítőleg 30 sírt tártak fel, amelyekben az emberi maradványokon kívül érméket, kerámia- és üvegedényeket, ékszereket, valamint egy mécsest is találtak. Ezek a tárgyak értékes információkkal szolgálnak a mintegy kétezer évvel ezelőtt ott élt emberek mindennapjairól.
A szakértők úgy gondolják, a temetkezési hely egy katonai támaszpont közelében kialakult, 2–3. századi településhez tartozhatott. A területen akkoriban egy körülbelül 1000 főt számláló lovassági egység állomosozott, amely köré civil település szerveződött a katonák családtagjaiból, illetve kézművesekből és kereskedőkből.
Ez a sírhely a település korai napjaiból származhat, amikor a gyermekhalandóság különösen magas volt.
A lelőhely azonosítása meglehetősen nagy jelentőséggel bír, a maroskeresztúri római település és környéke ugyanis fontos központnak számított, temetőjének pontos helyét azonban egészen mostanáig nem ismerték.
Régészeti emlékeket fenyeget a Tisza alacsony vízállása
A felszínre került faanyag gyorsabban pusztul, mintha a vízben maradna.
Több mint 200 világháborús aknát találtak egy építkezésen
Emellett valamilyen ismeretlen vegyi anyag is előkerült a lengyelországi helyszínen.
A tragikus Franklin-expedíció újabb áldozatait azonosították
A kutatók a maradványokat mai leszármazottak genetikai adataival vetették össze.
4500 éves alkoholos ital nyomaira bukkantak Lengyelországban
Ez a legősibb ilyen típusú lelet, amelyet a régióban valaha felfedeztek.
A Stonehenge-nél ősibb építményt találtak egy skóciai tóban
A szakértők egy mesterséges szigetet, egy úgynevezett crannogot tártak fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
